Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Süli Attila: A Szeben-vidéki kormánybiztosság története 1849-ben III/561
A SZEBEN-VIDÉKI KORMÁNYBIZTOSSÁG TÖRTÉNETE 1849-BEN 597 ben-vidéki kormánybiztosság részére kiadott utolsó intézkedések közé tartozik Boczkó július 16-án kelt rendelete. Ebben utasította Berdét, hogy gondoskodjon az el nem foglalt tex-ületek közigazgatásának további működéséről, garantálja a személy és vagyonbiztonságot, valamint intézkedjen a nép felvilágosításáról. Rendelje el a magyar nemzetőrségek készenlétét is.31 7 Azonban Királyföldet az orosz-osztrák csapatok rövid időn belül teljesen elfoglalták, amelynek következtében Berde kormánybiztosi működését végleg befejezte. Összegzés Jelen tanulmányunk bevezetőjében már utaltunk arra, hogy dolgozatunkban a Szeben-vidéki kormánybiztosság működési mechanizmusát kívánjuk feldolgozni. Az utóbbinak meghatározó tényezői a közigazgatási, nemzetiségi, külpolitikai és gazdasági, vallási és közoktatási, valamint a katonai ügyek voltak. Természetesen a fenti szempontok több szálon is kapcsolódtak egymáshoz. Analízisünket több eddig még nem, vagy csak részben vizsgált forráscsoport bevonásával végeztük el, megállapításainkat az alábbiakban kívánjuk összegezni. A magyar és nemzetközi történettudományban elterjedt azon felfogás, hogy 1849. tavaszán a Bem tábornok által meghirdetett amnesztiapolitikával szemben a magyar kormányzat a kemény kéz politikáját folytatta. Az előbbi irányvonal pozitív, míg az utóbbi negatív értékelést kapott.31 8 A problémakör összetettsége azonban a leegyszerűsítésekkel szemben komplexebb elemzést követel. Kétségtelen, hogy a lengyel származású tábornoknak a nemzetiségekkel szemben nem voltak olyan érzelmi fenntartásai, mint a magyar politikai elitnek. Bem, aki 1848. december elején került Erdélybe nem élhette át az őszi eseményeket. Zalatna, Kisenyed, Felvinc Nagyenyed és számos felégetett magyartelepülés romjain nagyon nehéz volt higgadt nemzetiségi politikát folytatni. Bem rendeleteit, melyek elsősorban a nyugodt hátország megteremtését szolgálták, gyakorlati szempontok hívták életre nem pedig a nemzetiségek irányában érzett elkötelezettsége. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy amennyiben az egyes régiók nemzetiségi lakói az engedményei dacára továbbra is fegyveresen harcoltak, a türelmét vesztett tábornok a katonai fellépés és szigorúbb nemzetiségi politika szorgalmazójaként lépett fel. 1849 februárjában az Urban betörést segítő Naszód-vidéki román lakosok helyére székelyeket akart telepíteni. E téren még a nemzetiségi konfliktusok kiszélesedésétől tartó Csányval és Kossuthtal, illetve hadosztályparancsnokával, Tóth Ágoston ezredessel is vitába szállt. A Hatvani-szabadcsapat abrudbányai veresége után pedig az ő parancsára indulnak meg a br. Kemény Farkas vezette magyar csapatok a havasok ellen.319 Utólag tehetünk olyan kijelentéseket is, hogy a Bem amnesztia politikájának korlátozása a magyar kormányzat részéről hiba volt.32 0 317 Berde ir. 1642/Sz.K.B. 318 Ezen irányvonalat képviseli: Kovács, 1979. 170-202.; Göllner, 1967. 209. és 220-221. 319 Miskolczy, 1988. 1412-1413. 320 Uo. 1414.
