Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 53 zott Donald F. Bigelow tanácsos mintegy megnyugtatásul, de kéretlenül már másnap, június 2-án írt egy levelet Mindszentynek. Ebben tájékoztatta az amerikai Külügyminisztériumnak a hadifoglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos nyilatkozatáról: „A hadifoglyok szabadon bocsátásának kérdése többször felmerült a Külügyminiszterek Tanácsának tanácskozásain. Az Egyesült Államok Kormánya — humanitárius elvekkel egybehangzóan — mind ez alkalmakkal, mind pedig más esetekben is következetesen sürgette, hogy a személyek a lehető leghamarabb visszatérjenek otthonukba. Az Egyesült Államok Kormánya folytatni fogja erőfeszítését magyar és más, volt ellenséges állampolgárságú egyének hazatelepítése érdekében, akiket most a Szovjetunió területén hadifogságban tartanak. "4 3 Ám ezzel lényegében ki is merült az együttérzés megnyilvánulása. Az 1947. évi parlamenti választások felélénkítették a magyar kormány aktivitását is; valóban sokakat hazaengedtek, de ennek előnyeit a kommunista párt fölözte le, a sikerpropaganda Rákosi Mátyás javára könyvelte el minden egyes hadifogoly visszatértét. Pedig a szovjetunióbeli magyar hadifoglyok hazaengedése egészen 1956-ig (!) elhúzódott. S a kép teljességéhez tartozik, hogy a mintegy 600 ezer fős magyar fogolyállományból hozzávetőlegesen 200 ezren eltűntek, meghaltak vagy a szovjet kényszermunkatáborokban, vagy kiszállítás közben a romániai tranzittáborokban.44 A magyarországi németek kitelepítése Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökhöz intézett 1945. október 10-i levelében Mindszenty József a magyarországi németek kitelepítése és kollektív büntetése ellen tiltakozott. Ezúttal is súlyos problémára világított rá. Amint 1944 őszén a front elérte Magyarország határát, úgy kezdte el a szovjet hadsereg — a jóvátétel természetbeni törlesztéseként — elszállítani több tízezres nagyságrendben a német lakosságot a Szovjetunió lágereibe, megelőzve még az azt elrendelő szovjet katonai parancsot is.4 5 A végrehajtás brutalitását még a kommunista párt vezetői is nehezményezték. Az ideiglenes fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) azt rögzítette, hogy Magyarország „internálja a német állampolgárokat", ami az SS- és Volksbund-tagság miatt magyar állampolgár -43 ÁBTL 3.1.9. V-700/17A. 494. és 493. Donald F Bigelow ideiglenes ügyvivő levele Mindszenty Józsefnek. Budapest, 1947. június 2. Eredeti, angol nyelvű levél másolata, aláírt, illetve ennek magyar nyelvű fordítása. 44 A kérdés legújabb feldolgozása Varga Eva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az oroszországi levéltári források tükrében. Russica Pannonica, Budapest, 2009. 45 A „malenkij robot"-ra elhurcolt németek számát a magyar történeti munkák 40-60 ezer főre teszik, de reálisabbnak tűnik a legújabb orosz kutatás szerinti kb. 30 ezer fő. In: B. Konaszov - A. V Terescsuk: Berija és a „malenkij robot". Dokumentumok Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia polgári lakossága 1944-1945-ös internálásának történetéről. Történelmi Szemle XLVI (2004) 3-4. sz. 345-402. - A magyarországi németek 1945-1950 közötti meghurcolásának teljes története feldolgozatlan. A legutóbbi elemzések közül lásd Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése. Die Aussiedlung der Ungarndeutschen. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2004.; Bank Barbara-Oze Sándor: A „német ügy" 1945-1953. A Volksbundtól Tiszalökig. Magyarországi Németek Országos Szövetsége, München-Budapest, 2005; Tóth Ágnes: A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946. In: Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon. Nógrád Megyei Levéltár, 1956-os Intézet, Salgótarján-Budapest, 2008. 37-52.
