Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Hadifoglyok, internáltak, kitelepítettek. Mindszenty József bíboros-érsek és az emberi jogok védelme (1945-1948) I/39
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS AZ EMBERI JOGOK VÉDELME (1945-1948) 51 Edgcumbe vezérőrnagyok, az amerikai, illetve a brit misszió vezetői hangot adtak azon véleményüknek is, hogy az egyház tagjainak nem kellene beavatkozni politikai ügyekbe...3 4 Az egyetértés persze nem jelentette a hadifoglyok gyors hazajövetelét. A szovjetek csupán leszerelték az aggódókat és tiltakozókat, amikor valamennyi fogoly visszatérését megígérték a békeszerződés megkötéséig. Valójában 1945 augusztusában és 1945 őszén csak a beteg, munkaképtelen foglyokat engedték szabadon és szállították haza. A többiek szervezett hazaszállítása 1946 júliusában kezdődött el. Az év nyarára az amerikaiak felszámolták európai táboraikat, Magyarországon több szovjet tábort is bezártak, de a Szovjetunióban 1946 végén még mindig több mint 400 ezer fogoly volt kint. A szovjetek vonakodó hozzáállását összetett szempontok rajzolják meg: hazájuk romokban, a sokmilliós emberveszteség miatt nincs elegendő munkaerő, a magyar hadüzenő fél, s ha idővel „baráti országgá" is váltunk, a bűn és bűnhődés akkor is élő és igazságos, válaszra váró kérdés volt. Ráadásul a hazai lakosság élelmezéséhez képest a hadifoglyokat jobb ellátásban részesítették - köszönhetően a genfi konvenciónak és a Vöröskereszt ellenőrzéseinek. Tehát egyfajta történelmi igazságtétellel próbálták feloldani azt a frusztráló ellentmondást, hogy a győztes szovjet katonának hazatérése után nincs mit ennie, otthona helyett romokat talál, családja eltűnt... (A közel tízmilliós hadsereget hazavinni logisztikailag sem volt egyszerű feladat, ezért 1945-46-ban nemcsak megszállás okán, hanem kényszerűségből is a volt hadszíntereken tartózkodtak, Magyarországon mintegy 1-1,5 millióan. Mindszenty figyelemmel kísérte a katonaság ellátására fordított kiadásokat is: egyik levelében rögzítette, hogy az 1946-47-re előirányzott éves keretösszeget fél év alatt több mint tízmillióval lépték túl a kiadások, a SZEB ellátására és egyéb jóvátételre fordított összegek pedig fél év alatt 61 millió 800 ezer forint túlköltést tettek ki.)35 A magyar hadifoglyot természetesen saját családja, saját jövője érdekelte. Ezeknek a szerencsétlen sorsú embereknek az érdekében Mindszenty több tucat segítségkérő, drámai helyzetüket részletekbe menően feltáró levelet intézett mind az angol, mind az amerikai kormány magyarországi diplomatáihoz, lényegében hatástalanul, mivel kéréseire — mint oly sok más esetben — csupán formális válaszokat kapott.3 6 Nyilvánvaló, hogy a hadifogolykérdéssel egyik nagyhatalom sem kívánt újabb frontot nyitni a Szovjetunióval. Mindszenty azonban nem adta fel. Aktvitását az is serkentette, hogy a kérdés túlnőtt a családegyesítési és egyéb humanitárius szempontokon, ahhoz mind markánsabb antikommunizmus társult - a hatóságok nem véletlenül nyilvánították szovjetellenesnek és tiltották be a hadifogoly-hozzátartozók tüntetéseit. A békeszerződés aláírása után, amitől a hadifogolykérdés megoldása joggal volt remélhető, Mindszenty újabb levélsorozatot indított útjára. Ezúttal már nem (vagy nem csak) a budapesti diplomatáknak, hanem magasabb méltó-34 A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947. Szerk.: Feitl István. Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 112-113. Az 1945. november 28-i ülés jegyzőkönyve, 4. napirendi pont. 35 ÁBTL 3.1.9. V-700/10A. 420. „A megszálló Vörös Hadsereg költségelőirányzata 1946/1947. évre." Statisztikai adatsor. 36 Több levelet idéz Stark T.: Magyar foglyok i. m. 238-241.
