Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 533 Kovács Miklós a magyar egyházmegyékkel folyamatosan kommunikálva az egységes szempontok szerint szervezi az előkészítő munkálatokat. Az egyházmegyei zsinat tartása elől az akadály az Unió létrejöttével elhárult. A magyar országgyűlésen született törvénycikket az Unióról az erdélyi országgyűlés május 30-án megszavazta, a király június 10-én megerősítette. A szentesítésre majd június 11-én került sor.4 9 Szemere Bertalan belügyminiszter az Unióról szóló nyomtatott levelét június 14-én küldi meg Kovács Miklós püspöknek,5 0 de egy nappal ezt megelőzően Fogarasy Mihály választott skodári püspök már ezt az értesítést megtette.5 1 Az Unió kolozsvári kimondása után, még az uralkodói szentesítés előtt ugyanis Kovács Miklós püspök Fogarasy Mihálytól részletes tájékoztatást kér a zsinatnak most már aktuális megtartására: „mikorra fog a nemzeti zsinat kihirdettetni? (...) Mik lesznek főbb tárgyai? Fognak-e világiak is megjelenni, és mily arányban ? sat. ".52 Levele azért is fontos, mert ekkor már a magyar püspöki kar kezd elállni az egyházmegyei zsinatok tervétől, s így kivételesen csak Erdélyben volt csak 1848-ban egyházmegyei zsinat. A megfogalmazott espereskerületi javaslatokban ugyan Erdélyben is felbukkantak olyan kérdések, amelyek tárgyalása nyilvánvalóan meghaladta az egyházmegyei zsinat hatáskörét, mégis a püspök nem csak kérte a helyi szükségletekre való reflektálást, hanem magán a zsinaton sem akadályozza meg a radikálisabb kérdések tárgyalását, jogi tisztánlátással a kánonjog keretei közt tartva a tárgyalások menetét. Az erdélyi püspök július l-jén kelt körlevelében már konkrétan felszólította egyházmegyéje papságát, hogy készüljenek az egyházmegyei zsinatra.5 3 A Kolozsváron megtartott erdélyi egyházmegyei zsinat történetével kapcsolatos szakirodalom viszonylag csekély. Glück Jenő kolozsvári történész, amikor a gyulafehérvári érseki és székeskáptalani levéltár anyagát feltérképezte, erről szóló tanulmányában jelezte, hogy a zsinati dokumentációt54 nem találta meg. Sávai János szegedi teológiai tanár viszont az egész jegyzőkönyvet leközölte. Az előkészítő kerületi gyűlések jegyzőkönyveit is megjelentette. Figyelmét ugyanakkor elkerülte a kerületi jegyzőkönyveket összegező bizottságok munkája, a zsinati tárgyalások alapját képező javaslatoknak fennmaradt változatai, amelyeknek alapján élethűbb képet nyerhetünk az egyházmegye életéről. A zsinat egyházjogi szempontból többnyire csak a papi gyűlés minősítéssel került be a szakirodalomba,5 5 mit forrásaink alapévenkénti megyei zsinatok tartása: A kolozs-dobokai kerületi papság tanácskozási jegyzőkönyve. -GYFL Pl 393. d. 36. cs. 893/1848. 49 F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987. 164. 50 Szemere Bertalan nyomtatott körlevele Magyarország és Erdély egyesüléséről. 1848. június 14. - GYFL Pl 392. d. 35. cs. 857/1848.; 392. d. 35. cs. 868/1848. 51 Fogarasy Mihály választott skodári püspök levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz, 1848. június 13. - GYFL Pl 389. d. 3. cs. 990/1848. 945/1848. 850/1848. 52 Kovács Miklós erdélyi püspök levele Fogarasy Mihály választott skodári püspökhöz. Gyulafehérvár 1848. június 4. - GYFL Pl 389. d. 10. cs. 745/1848. 53 Kovács Miklós 1848. július l-jén kelt körlevele. - GYFL Pl 389. d. 3. cs. 873/1848. 54 Glück Jenő: A gyulafehérvári érseki levéltár 1848-49-es dokumentumai. Magyar egyháztörténeti vázlatok, 1998/1-2, 51-57. 55 Egyetlen helyen olvasható, hogy Csíktusnádi Kovács Miklós 1848-ban „egyházmegyei zsinatot tartott Kolozsváron": Jakubinyi György: Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita vallási archontológia. Gyulafehérvár 2004.2 31.
