Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 529 mellett harcolnak, a protestánsok különbféle petitiokkal lépnek fel. Szóval mindenki óvatos tulajdona felett". Ezért is sürgeti a petíciók minél nagyobb számban történő aláírását.2 2 A petíciók aláírását megzavarta az izgatási sorozat, amely során a leggyakrabban azt az érvet használták fel, hogy ha aláírják az íveket, akkor hozzájárulnak az elengedett dézsma és tized visszaállításhoz.2 3 A bujtogatás sikeréért a fenyédi beadvány2 4 szerint a forradalom teremtette zavaros helyzet is felelős. „Békés időkben valamennyien vannak e kerületben aláírásra képesek, mind aláírták, vagy íratták volna magukat, de most, midőn itt a dolgok bonyolulni kezdettek, sikerült némelyeknek híveink szívébe e petitio iránt gyanút ébreszteni". A forradalmi lelkesedésben levő lakosságra azáltal is hatottak, hogy a katolikus egyházat, mint forradalom-ellenes, reakciós szervezetet mutatták be. A zalatnai beadvány rámutat: „kénteleníttettem őszintén vallani, miszerint sokan a tisztek közül, mint igen igen műveltek, és messze látók az aláírást megtenni vonakodtak. Ugyanis némelyeknél a pontok nem bírnak elegendő világossággal. Mások a papi jószágok pártolását vélik ez által sürgettetni. Sőt olyak is találtattak, kik nem vélték aláírhatónak már csak azon ürügyből, ne talántán nevük a Magyar Ministerium eleibe fóljutva, mint nem liberális szellemek, következőleg hivatalokra nem alkalmazhatók tűnjenek".25 Ennek az érvelésnek az alapja az volt, hogy ha az egyház a forradalmat támogatná, akkor nem végezne aknamunkát mindenféle petíciókkal a forradalmi kormány ellen.2 6 A Közlöny, Népbarát sajtóorgánumok izgatással vádolták a papságot, püspököket.2 7 A hatás nem is maradt el. Sok helységből kitöltetlenül érkeztek vissza a petíciós ívek. Azt se feledhetjük el, hogy maga a klérus radikális része a petíció-akciót a katolikus érdekek partikuláris képviseleti ügyének tartották, s éppen ezért nem is járultak hozzá.28 Az aláírás megtagadásánál az a sajátos érv is szerepelt, hogy a petícióban foglaltakat az első népképviseleti országgyűlésen könnyebben képviselhetik a világiak, ha „pártatlannak" tűnnek. A felvinci beadvány bizonyítja ennek a gondolatnak a létét, kiemelve, hogy Gróf Kemény József és az aranyosszéki királybíró csak azért nem írták alá, hogy így szabadabban tudják az ügyet képviselni az országgyűlésen.2 9 Annak ellenére, hogy Kovács Miklós püspök május elején kiküldött körlevelében azt szorgalmazta, hogy az aláírási íveket a hónap végéig küldjék be az esperesek, a fenti okok miatt ezek csak jelentős késéssel érkeztek be. A késéshez min-22 Kovács József esperes jelentése Kovács Miklós püspöknek. Abrudbánya 1848. május 16. -GYFL Pl 391. d. 24. cs. 824/1848. 23 Török J.: A katolikus autonómia-mozgalom i. m. 40. 24 Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Fenyéd 1848. június 25. - GYFL Pl 391. d. 24. cs. 824/1848. 25 Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Zalatna 1848. május 23. - GYFL Pl 391. d. 24. cs. 824/1848. 26 Meszlényi A.: A magyar katholikus i. m. 91-93. 27 Török J.: A katolikus autonómia-mozgalom i. m. 40. 28 Zakar Péter: Forradalom az egyházban? A radikális papság 1848-49-ben. In: Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon 1848-1918. Szerk. Sarnyai Csaba Máté. Bp. 2001. 59. 29 Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Felvinc 1848. május 29. - GYFL Pl 391. d. 24. cs. 824/1848.
