Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
530 TAMÁSI ZSOLT denképp hozzájárult, hogy a május l-jén kiküldött, aláírás nélküli felszólításnak,30 amint már láttuk, nem mertek engedelmeskedni az esperesi kerületek. A második, immár hiteles felszólítást csupán május 20-án tartott gyulafehérvári papi gyűlést követően küldi szét a püspök. A gyűlésen kiemelik: „mivel a petíció ívet kísérő körlevél minden aláírás nélkül bocsátatott ki (...) azért püspök urunk azon aláírás nélkül kibocsátott körlevélnek és a hozzá csatolt petíciónak tekintélyt adandó, körlevelet bocsátaná a megye minden espereséhez".3 1 E felszólítás hatására az esperesek az aláírási íveket május 22-e után szét is küldik a plébánosoknak, másolatban. Kivételt csupán a kászonújfalvi aláírási ív képez, amelyet aláírva már május 21. keltezéssel be is küldnek a püspökségre. A többi petíciós jegyzőkönyv május 22 és július 10-e közötti keltezéssel érkezik be a püspöki központba.3 2 Kovács Miklós püspök az összesített aláírási íveket július 6-ai keltezéssel küldi el a magyar püspöki karnak.3 3 A petíciós ívek „230 ezer számból álló római katolikusok petitioi" címet viselik. Egyházmegyei zsinat A petíciós akció megfogalmazásánál az érdekérvényesítés másik formájaként tervbe vette a magyar katolikus egyház egy nemzeti zsinat megtartását is. A zsinati terv jelentősége, hogy ebben az alsópapság kibontakozó reformmozgalma a felsőpapság intézményi védekezési diskurzusával formailag találkozott, hiszen mindkét esetben szükségesnek látszott a zsinati fórum. A nemzeti zsinatot előkészítő egyházmegyei zsinatokra történő készülődésben egyszerre hatott a váci egyházmegye felhívása az egyházmegyei vezetőkhöz3 4 és a budapesti papság beadványa az esztergomi helynökhöz,3 5 amely a sajtóban is megjelenve az erdélyi alsópapságnak készülődésében is szerepet játszott. A zsinati terv megfogalmazódása után miközben az alsópapság igyekezett a tárgyalásokba bevinni saját törekvéseit, az országosan egységes szempontok szerint kialakított zsinati rend segítségével a felsőpapság az általa javasolt témák tárgyalását szerette volna csak megejteni. A nemzeti zsinat előkészítése során a magyar püspöki kar Eötvös József miniszterrel megállapodott, hogy az esetleges felfordulások elkerülése miatt megyei zsinatokat és zártkörű megbeszéléséket is szükséges 30 Kovács Miklós püspök körlevele a kerületi esperesekhez. Aláírás nélkül. Gyulafehérvár 1848. május 1. - GYFL Pl 389. d. 4. cs. 707/1848.; 389. d. 11. cs. 821/1848. 31 A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzőkönyve. Gyulafehérvár 1848. május 20. - GYFL Pl 389. d. 4. cs. 707/1848. 32 Petíciós jegyzőkönyvek. - GYFL Pl 391. d. 24. cs. 824/1848. 33 Kovács Miklós erdélyi püspök megküldi a petíciós íveket Fogarasy Mihály választott püspöknek. Kolozsvár 1848. július 6. - GYFL Pl 391. d. 24. cs. 824/1848. 34 1848. Május 1 l-jén a váci szentszék próbálta a kézbe venni az irányítást, amikor megfogalmazta, hogy megkérik az összes megyés fopásztort és káptalani helyettest, hogy a zsinatra történő készülődés miatt „megyéikben kibocsátott, vagy kibocsátandó rendeleteiknek ezen egyházmegyei kormánnyal" közöljék. 1848. május 11. - Váci Püspöki és Káptalani Levéltár (a továbbiakban: VPKL) Protocollum consistorialia. 1847-1849. A későbbiekben az egységesség biztosítását az esztergomi székeskáptalantól várva kérik, hogy a tematika a szigorúan vett egyházi ügyek feletti intézkedés legyen. 1848. május 20. - Uo. 35 Magyarország alrendű papságának üdvözlet az Úrban! Buda-Pest összes lelkészei. - OSZK Kisnyomtatványtár.
