Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
28 VONYÓ JÓZSEF ségszerűen következett a társadalom totális megszervezésének igénye. Ennek jegyében szorgalmazták „a hatalomnak korszerű átszervezését", illetve azt, hogy hozzák létre „az új magyar államot, előítéletek és alibi-tradíciók figyelembevétele nélkül". E munkához viszont nélkülözhetetlenül szükség van — írta Béldi — „egy fegyelmezetten élő és összeműködő, egyet akaró és egyet cselekvő, vagyis tervszerűen megszervezett társadalomra, amely (...) a nemzetszervezés munkáját fegyelmezetten és tervszerűen, az ezzel járó áldozatok öntudatos vállalásával el akarja és el tudja végezni."10 4 Ezt a társadalomszervező munkát kétféle módon tartotta megvalósíthatónak. Egyrészt egy vertikális szerveződés, az érdekképviseleti rendszer megszervezésével, az alapvető „munkakörök rendi jellegű kiépítése" révén; másrészt egy horizontális szerveződés, a tömegpárttá átszervezett NEP szervezetei segítségével.10 5 Ez utóbbit viszont sem ő, sem Gömbös nem szokványos választói pártként értelmezte. Az egri zászlóbontás, az ottani szervezet megalakulása alkalmával az egykori katonatiszt, Gömbös arról szónokolt: „Fegyelmezett hadsereggel indulunk a feladatok megvalósítása felé."10 6 A NEP új vezérkara axiómaként kezelte, hogy a nemzet jövőjét biztosító nagyszabású átalakítás erős eszközöket igényel, nélkülözhetetlenné teszi az államszervezet átalakítását, amit — szerintük — a kor követelményei sürgettek. Gömbös 1932 októberében még méltatta elődei munkáját, ám ez nem volt több taktikai fogásnál, kötelező udvariasságnál. Később hasonlóan nyilatkozott, mint propagandafőnöke, Béldi Béla, aki úgy látta, hogy a magyarság nemzetté szervezése szempontjából kulcsfontosságú államszervezés terén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával új helyzet és új feladatok elé került az ország, melyeket addig (1935-ig) nem csak nem oldottak meg, de nagyobb részt hozzá sem kezdtek a munkához.10 7 Béldi szerint tehát az első teendő az előző kormányok mulasztásainak pótlása. Ezzel együtt kell elvégezni azokat a súlyos teendőket — mind a bel-, mind a külpolitika terén —, melyekkel a válság következményeként került szembe az ország. Szerinte mindezt nem lehetett a régi, elavult elvek, a régi alkotmány alapján megvalósítani, „...a magyar alkotmány jelenlegi szövegét (...) nem lehet tabunak tekinteni, és a még cserepeiben ittmaradt (sic!) liberális korszellem és érdekek védelmében, a tradíciókra hivatkozás alibijével megakadályozni azt, hogy a magyar állam olyan irányban épülhessen ki, amely irány az új nemzeti feladatok megvalósítása szempontjából a legmegfelelőbb" — írta.108 Az új elvek meghatározásakor két tézisből indult ki. Egyrészt — Gömbös 1920-as évek elején hangoztatott nézeteivel összhangban — abból, hogy „az állam szerepét a nemzet mindenkori életérdekei határozzák meg". Másrészt a nemzetet organikus szervezetként fogta fel. Ebből fakadóan az ő szemében az állam szerepe „ennek az organizmusnak életét teljessé tenni, az organizmus erőit rendezni-szervezni, azoknak keretet és kifejezést adni".10 9 Mintha Musso-104 Béldi B.: Nemzetszervezés... i. m. 9-10. 105 Béldi B.: Nemzetszervezés... i. m. 42^7. 106 Debreceni Újság - Hajdúföld, 1933. június 15. 107 Béldi B.: Nemzetszervezés... i. m. 6-7. 108 Béldi B.: Nemzetszervezés... i. m. 26. 109 Béldi B.: Nemzetszervezés... i. m. 27.
