Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 27 nemzeti tragédiák — a háborús vereség, az 1918-1919-es forradalmak, Trianon — okát ők is a magyar nemzet meggyengülésében, zilált állapotában keresték. Nemcsak gazdasági és társadalmi válságot emlegettek, hanem — gyakran azoknál nagyobb hangsúllyal — a magyarság lelki és erkölcsi válságát jelölték meg a katasztrófák forrásaként. Ezt pedig a fajhűség hiányára, a faji öntudat elapadására vezették vissza, aminek okát részben a magyarság (mindenekelőtt a keresztény középosztály) által elkövetett hibákban látták. Ezért szerintük a katasztrófa felszámolásának kulcsa a társadalom, illetve egyedeinek szellemi, erkölcsi átformálása, megújítása; a magyar reneszánsz, a faji öntudatra ébredt, szociálisan érzékeny, egységesen gondolkodó, katonásan megszervezett nemzeti társadalom megszervezésével érhető el. A „.. .lelkek forradalmát hirdetjük: az új magyar embert...", a magyar jövő legnagyobb feladata „a magyar faj lelki világának átgyúrása", ami a faji megismerés útján érhető el — írta Zsilinszky 1919-1920 fordulóján.9 5 Gömbös már 1919 novemberében „... a magyar nép megújhodó és megizmosodó erkölcsi és szellemi és fizikai erőitől" várta a jobb jövőt.9 6 Ehhez tette hozzá két hónap múlva: „... belpolitikailag csak egy szempont lehet mértékadó: egy új nemzedék teremtése. Új magyart, gerinces, meg nem alkuvó magyar embert alkossunk, aki nem büszke a származására és ezért nem dolgozik, hanem meggyőződött arról, hogy mindenkinek dolgozni kötelessége."9 7 Miniszterelnökként pedig már 1932. október l-jén adott első nyilatkozatában hangoztatta, hogy „... az egész nemzet lelkét át kell formálni".9 8 S megtoldotta azzal: „Én az új generációnak építő munkása és vezére akarok lenni."99 „Új nemzet nevelésére van szükség — hangoztatta néhány hónap múlva Debrecenben —, egészen új nemzeti típust kell kialakítanunk, amely átérzi a sorsközösség gondolatát, és alázatosan alárendeli magát a nemzet nagy céljainak."10 0 Másutt „új magyar élet" megteremtéséről szólt, mely „más magyar típust keres".10 1 Erről a szándékról, s annak tartalmáról árulkodott Gömbösnek egy közbevetett kérdésre adott válasza 1933 decemberében, Szegeden: „Igenis én uniformisba akarom öltöztetni a magyar lelkeket. Egy egységes közgondolkodás uniformisába"102 Mindez, és számos további megnyilvánulása jelzi, hogy „új generáció"-t emlegetve nem az új, fiatal korosztályra gondolt, hanem a mentalitásában, gondolkodásmódjában, „lelkében" — az általa megjelölt módon — megváltozó magyar társadalomra, az egész magyar nemzet megújítására. Azaz nem új generációról, hanem új társadalomról volt szó, ugyanabban az értelemben, ahogyan Mussolini az „új civilizációt" meghirdette.10 3 Céljaik beteljesülését Gömbös és hívei nem spontán társadalmi folyamatoktól várták. A problémák általuk történt megközelítéséből és értelmezéséből szük-95 Zsilinszky Endre: Nemzeti újjászületés és sajtó. Budapest, 1920. 79, 87, 117. 96 Szózat 1919. november 22. MOVE és hadseregnap 97 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 57. 98 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 377. 99 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 379. (Kiemelés - V J.) 100 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 504. 101 Gömbös Gy.: Válogatott politikai beszédek... i. m. 599. 102 Antal I. sajtófőnök emlékiratai... i. m. 175. 103 Ormos Mária: Mussolini. I—II. (Második, kiegészített kiadás.) PolgART, Budapest, 2000. II. kötet 319-330. Az összehasonlítást illetően lásd: Vonyó J.: Másolta-e Gömbös... i. m. 25-30.
