Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
26 VONYÓ JÓZSEF vezért követ a magyar gazdatársadalom, akkor talpraállhat a magyar nemzet."88 Bodor Antal arra figyelmeztetett, hogy mindez nem valósítható meg a gazdák kezdeményezésén alapuló, sokszínű, „rendszertelen szervezkedés"-sel. Mindenkit magába foglaló szervezetek létesítését, a meglévők összefogását szorgalmazta. A siker zálogának pedig a falu munkájának központi szervek által történő irányítását tartotta.8 9 Ezek a nézetek a totális társadalomszervezés igényét sugallják, szemben a közgazdászok gazdasági érdekekre épülő szövetkezést szorgalmazó javaslataival. Ha áttekintjük mindazt, amit a Gömbös-csoport tagjai (a fentieken túl is) a nemzetről vallottak, leírtak, nyilvánvalóvá válik a szinte teljes gondolati azonosság az olasz fasiszták — Mussolini által megfogalmazott — doktrínájával. Mussolini ugyan nem a nemzet elsődlegességét hangoztatta, hanem az államét. Felfogása szerint „A fasiszta koncepció (...) az államért van; az egyénért pedig csak annyiban, amennyiben az egybeesik az állammal..."9 0 Ez már önmagában jelzi, hogy a Duce szerint az egyének önmagukban nem léteznek, csak az állam részeként. Ez a legfontosabb funkciójuk, hisz — mint folytatja — „Az egyének (...) mindenekelőtt és mindenekfelett az államot alkotják."9 1 De nem az egyes emberek határozzák meg az állam szervezetét, funkcióit, tevékenységét, irányítóinak személyét, hanem az állam határozza meg az egyén szellemi karakterét is, lévén az nem más, mint „az ember egyetemes tudata és akarata".9 2 Később hozzátette: „Nem a nemzet szüli az államot (...) az állam hozza létre a nemzetet, az állam ad a saját erkölcsi egysége tudatában lévő népnek egy akaratot, és ehhez képest effektív létezést."9 3 A Duce gondolkodásában tehát az állam vált a nemzeti kollektívum megtestesítőjévé. A lényeg azonban nem a kollektívum megnevezése, hanem az egyén és az új módon értelmezett közösség viszonya. Ebben a tekintetben pedig Mussolini éppúgy a közös állami érdek érvényesítését jelölte meg az egyén boldogulásának alapjaként, mint Gömbösék a közös nemzeti érdekek érvényre juttatását. És fordítva, Gömbös és hívei ugyanúgy kizárólag a nemzeten belül, annak alávetve tulajdonítottak létjogosultságot az egyéneknek és társadalmi csoportoknak, mint ahogy Mussolini az állam keretei között.9 4 A problémák gyökerét mentális okokban — a magyarságot jellemző széthúzásban, az idegen eszmék által terjesztett önzésben, s a mindezekből fakadó lelki válságban — is keresve, a megoldás egyik kulcsát a társadalom tudatának átformálásában látták. Gömbös — és akkori harcostársa, Zsilinszky Endre — már 1919-1920-ban leírt és publikált szövegeikben használták az „új ember" illetve az „új embertípus" formulát, érveik tartalma pedig kísérteties hasonlóságot mutat a Mussolini által valamivel később megfogalmazott tétellel. A nagy 88 Nemzeti Figyelő, 1933. november 5. Beke László: A mezőgazdasági termelés irányításának célja és lehetőségei. (Eredeti kiemelés) 89 Nemzeti Figyelő, 1934. január 21. Dr. Bodor Antal: A falu megszervezése. 90 Mussolini: A fascismus doktrínája... i. m. 14. (7. pont) 91 Mussolini: A fascismus doktrínája... i. m. 16. (9. pont) 92 Mussolini: A fascismus doktrínája... i. m.14. (7. pont) 93 Mussolini: A fascismus doktrínája... i- m. 17. (10. pont) (Kiemelés tőlem — V J.) 94 Részletesebben lásd: Vonyó József: Másolta-e Gömbös Mussolinit vagy/és Hitlert? In: Századok Füzetek 5. Szerk.: Pál Lajos. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2009. 25-30.
