Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
298 NEUMANN TIBOR győri püspökségnek járó tizedeket.2 4 Szemben Ulászló követének, Baumkircher Vilmosnak a fent bemutatott eljárásával, amellyel októberben a császárral biztosíttatta családja Rohoncra vonatkozó jogait,2 5 Fraknó ügye éppen azért nem került be a békeszerződésbe, mivel a császár még nem döntött a vár sorsáról. Az oklevél a kedvezményezetteket ahhoz a gyakorlati előnyhöz is hozzájuttatta, hogy az Ulászló kezén lévő Fraknót majd ők vehetik át a magyar féltől, és nem egy másik császári megbízott.2 6 A másik két oklevéllel az uralkodó hangsúlyozottan a későbbi nézeteltéréseknek és az esetleg ezekből fakadó fegyveres konfliktusoknak kívánta elejét venni. Az egyikkel lemondott az osztrák hercegségre vonatkozó azon jogokról, amelyeket anyja, Erzsébet királyné, Albert király (1438-1439) leánya ruházott rá: az örökösödési jogról és a hitbérről.2 7 A másik hasonlóképpen csupán gesztusértékű lépésnek tűnik: Ulászló érvénytelenítette Frigyes császár néhai testvére, VI. Albert főherceg (1457-1463) Qyörgy cseh királynak az osztrák hercegségről szóló két, 40, illetve 50 ezer forintról szóló kötelezvényét.2 8 A két oklevél esetében jogosan merül fel a kérdés: a békeszerződésbe miért nem emelték be a két rendelkezést? A magyar-cseh diplomácia valóban annyira ki volt szolgáltatva a német követeléseknek, hogy a pozsonyi szerződésben foglalt súlyos feltételeken túl további engedményeket kellett tennie?2 9 Véleményem szerint a két oklevél a hadikárpótlás kérdésével áll összefüggésben, amelyről alább még részletesen fogok szólni. Azt azonban már most érdemes megjegyezni, hogy e két diplomáciai tárgyú oklevelet a pozsonyi békekötés szerves részének tekintették. Mikor 1492 szeptemberében ugyanis Frigyes császár nyugtát állított ki Ulászló sógora, György bajor herceg részére, mivel ez átadott neki két 1472. évi, az osztrák hercegség örökösödési jogára és Ulászló anyja, Erzsébet királyné hit-24 A győri püspök tizedeire 1. Schwind-Dopsch 429., vö. Első közi. 368. - A nov. 23-i oklevelet csak 16. századi másolatokból ismerem: DL 89 254. (54-55. old.), DF 258 590. 25 Első közi. 367. 26 Ez így is történt, hiszen Frigyes császár 1492. jan. 22-én, Linzben kelt oklevelével Fraknót és Kismartont három évre Heinrich Prüschenk kezelésébe adta: DL 89 254. (55-56. old.). - A három év lejártával, 1495-ben egyébként Miksa király Fraknó „grófság"-ot el is adta Heinrichnek 24 ezer rajnai forintért: uo. (56-59. old.), vö. Bariska István-. A szent koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447-1647. (Archívum comitatus Castriferrei 2. Kismonográfiák.) Szombathely 2007. 141. -Tanulmányom első közleményében a császári zálogbirtokok között felsorolt Ferrea civitas-1 (Kismarton német nevének latin fordítása) figyelmetlenségből Vasvárként oldottam fel (Első közi. 367.). 27 1491. nov. 23. Buda: Firnhaber 496-497. - Erzsébet lengyel királynénak egy 1453. évi szerződésre visszanyúló jogaira, illetve az 1454. és 1472. évi előzményekre 1. Gustav Túrba-. Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmatischen Sanktion Kaiser Karls VI. 1156 bis 1732. Wien-Leipzig 1903. 148-152. 28 1491. nov. 23. Buda: Firnhaber 495. - A kötelezvények a III. Frigyes és VI. Albert közötti háború idején keltek, vö. Max Vancsa: Geschichte Nieder- und Oberösterreich. Zweiter Band 1283 bis 1522. Stuttgart-Gotha 1927. 368., Urkundliche Beiträge zur Geschichte Böhmens und seiner Nachbarländer im Zeitalter Georg's von Podiebrad (1450-1471). Hg. v. Franz Palacky. (Fontes rerum Austriacarum 11/20.) Wien 1860. 240. 29 Vö. Hermann Wiesflecker: Das erste Ungarnunternehmen Maximilians I. und der Pressburger Vertrag (1490-1491). Südost-Forschungen 18. (1959) 68., vö. Uő: Kaiser Maximilian I. Das Reich, Österreich und Europa an der Wende zur Neuzeit I. Wien 1971. 304-305.
