Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
290 KISS GERGELY kelenföldi (1225 után) és a későbbi sasadi tizedper világosan utal arra a kormányzati vitára, amely a veszprémi püspök és az esztergomi érsek között éppen a 13. század elején kialakult, és amelyet más összefüggésben már láthattunk. Más, nem Buda környékén, de szintén a veszprémi egyházmegyében fekvő kápolnák helyzete hasonló lehetett. A 13. század első feléig királyi kegyuraság alatt álltak, de az 1230-as években (vagy még ez előtt) eladományozásra kerültek, így például Segesd (1216),10 3 Városlőd (1237),10 4 Szentjakabfalva (1247),105 Galambok, Nagykomár, Karos (1256 előtt).10 6 Az egyházmegyén kívüli területeken azonban nem ez volt a jellemző, így például a lampertszászi (beregszászi) kápolna királyi kegyuraság és érseki joghatóság alatt állt továbbra is, ahogy azt egy 1247. évi oklevél tanúsítja.10 7 A budai kápolnák helyzete más volt, mivel ezek (Szűz Mária, Szent Mária Magdolna, Szent Péter mártír) eleve később, a tatárjárás után létesültek, így csak az egész csoportot — Buda környéki plébániák — érintő 13. század végi joghatósági perekben bukkannak fel Kelenföld (Szent Gellért, Kispest), Sasad, Örs és Keszi társaságában. A két erdélyi decanatus esetében a korszak megint jellemző: a 12. század legvégén, 13. század első félében jelennek meg a különleges egyházi jogállásukra vonatkozó adatok, szoros összefüggésben a Német Lovagrend betelepítésével, a szebeni prépostság tervezett püspökséggé történő átalakításával, az erdélyi „németek egyháza" (ecclesia Teutonicorum) kialakításával.10 8 presentium districtius inhibemus, ne sacros ordines, chrisma et alia ecclesiastica sacramenta, que suscipere debeatis ab ipso, quamdiu gratiam apostolice sedis habuerit et ea vobis gratis et sine pravitate aliqua voluerit exhibere, ab aliis episcopis recipere presumatis, nisi hoc forte alicui vestrum ex speciali sedis apostolice privilegio sit indultum, neque contra tenorem privilegiorum vestrorum in preiudicium Vesprimiensis ecclesie usurpare vobis aliquod temere attemtetis [...]" - DF 230 073.; MREV IV 305. 103 MREV I. 35-36. 104 RA 1565. sz.; Jankovich M.: Buda-környék plébániáinak i. m. 73., 126. sz. jegyz. Az oklevél keltét Jankovich Miklós 1237-re, vele szemben Szentpétery Imre 1263-1268 közé tette. 105 Hazai okmánytár I—VIII. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. VI. 47; Gárdonyi A\ Városi plébániák i. m. 168.; Budapest történetének okleveles emlékei I. (1148-1301). Szerk.'Gárdonyi Albert. Bp. 1936. (a továbbiakban: BTOE) 33. sz.; Jankovich M.\ Buda-környék plébániáinak i. m. 86. 106 pRT vu. 640. _ Jankovich szerint kétes hitelű adat a plébánosok vallomása (Jankovich M.\ Buda-környék plébániáinak i. m. 73.). 107 DL 314., CD IV/1. 456.; RA 867. sz., Jankovich M.: Buda-környék plébániáinak i. m. 72. -Koszta László szerint a 12-13. század fordulójára tehető a királyi kápolnák felszámolása, amelyek plébániaegyházakká váltak (Koszta L.\ Adalékok az esztergomi i. m. 251.) E változás azonban a fentiek alapján valamivel későbbre tehető, és csupán a veszprémi püspökség területén érvényesült. Ennek magyarázata talán abban keresendő, hogy a 13. század első felének veszprémi püspökei — Róbert (1206-1226), Bertalan (1226-1244) és Zelandus (1245-1262) — mind nagy hangsúlyt fektettek püspöki joghatóságuk elismertetésére egyházmegyéjükben, ami számos pert eredményezett például a szentmártoni és zalavári apátokkal, a székesfehérvári johannitákkal és másokkal. 108 Friedrich Tcutsch: Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen I. 1150-1699. Hermannstadt 1921. 16-18.; Georg Eduard Müller: Die deutschen Landkapitel in Siebenbürgen und ihre Dechanten 1192-1848. Eine rechtsgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte der deutschen Landeskirche in Siebenbürgen. Teil 1-3. (Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde Bd. 48. Heft 1-3.) Hermannstadt 1934. 5-10., 15., 103-104.; Dietrich Kurze: Pfarrerwahlen im Mittelalter. Ein Beitrag zur Geschichte der Gemeine und Niederkirchenwesens. Köln-Graz 1966. (Forschungen zur kirch-
