Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
288 KISS GERGELY Első alkalommal 1169-1171 táján találkozunk az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó királyi prépostságokkal és apátságokkal,8 8 majd Imre király és Jób esztergomi érsek 1202 és 1204 között folyó vitájában került elő ismét ez az intézménycsoport. A királyi prépostságok, a királyi udvar személyzete feletti lelki joghatóság — amit a király előbb a pápának adott át, majd Jób eszetrgomi érsek tiltakozása következtében ezt visszavonta, és az érsek számára biztosította —, illetve a szentségek kiszolgáltatásának joga a királyi család számára mind egy irányba mutat: a tágabb értelemben vett királyi egyház intézményéről volt szó ebben a viszályban. Feltűnő azonban, hogy a 13. század elejéig a forrásokban ez a megfogalmazás egyáltalán nem szerepel, első alkalommal az aradi prépostválasztás kapcsán találkozunk a „királyi egyház" összefoglaló elnevezéssel. Elgondolkodtató az is, hogy a pápa ez esetben (1225) kifejezetten saját kormányzati joghatóságát hangsúlyozta.8 9 Az aradi préposti tisztség körüli vitát is a pápa zárta le (1227).90 Később változott a helyzet: Albert prépost előbb kétségbe vonta (1235),9 1 majd elismerte az esztergomi érsek kormányzati joghatóságát.9 2 Az esztergomi és kalocsai érsekek 1212. évi egyezségtervezete is fontos információkkal szolgál. Az, hogy az esztergomi érsek Kalocsa tartományában minden joghatóságáról, lelki jogáról lemond, továbbá az, hogy a királyi ház tisztségviselői feletti ítélkezés, a szentségek kiszolgáltatása a királyi családnak a területileg illetékes vagy erre kiválasztott főpapok kezébe kerül át, sejtetni engedi, hogy itt korábban az esztergomi érsek rendelkezett befolyással, ami igazolható is III. Sándor, III. Kelemen és III. Celesztin okleveleivel,93 Más a helyzet a szebeni prépostsággal: itt sajátos átmenetiségről, bizonytalanságról beszélhetünk. III. Ince 1212. évi oklevelének megfogalmazása ugyanis meglehetősen homályos. Két lehetőség adott 1) a szebeni prépostság vagy az ő, 2) vagy az esztergomi érsek joghatósága alá tartozik. Az előbbi ellen azonban a király kifejezetten tiltakozik, az utóbbi mellett pedig határozottan kiállnak az érsekség megbízottai.94 A szöveg rendkívül tanulságos: maga a pápa sem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Mindez teljesen összhangban állt a korábbi évtizedek rendelkezéseivel: 1199-ben az esztergomi érsek,9 5 1212-ben viszont az Apostoli Szék kormányzati joghatóságára utaló kitételekkel találkozunk,9 6 az 1212. évi pápai elutasító határozat lényegében ezt a ténylegesen fennálló kettősséget rögzítette. 88 CD II. 180-183. (1169-re datálva); RA 118. sz. 89 CD III/2. 51-52. 90 CD III/2. 102-103. 91 CD III/2. 457-458. 92 MES I. 362-363. 93 CD III/l. 129-134. 94 „[...] Super episcopatu quoque de novo creando Cibiniensem ecclesiam in Ultrasilvana diecesi, qui metropoli Colocensi subdatur, petitionem regiam nequivimus exaudire, quoniam sive apostolice sedi, sicut tu ipse firmiter protestaris, sive Strigoniensi metropoli, sicut procuratores ipsius fortiter asserebant, Cibiniensis prepositura sit in spiritualibus immediate subiecta, id absque dubio in alterutrius preiudicium redundaret [...]" - CD III/l. 129-134. 95 UGDS I. 4-5. 96 UGDS I. 12.
