Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kiss Gergely: Az esztergomi érsek királyi egyházak feletti joghatóságának kialakulása a 11-13. században II/269
AZ ESZTERGOMI ÉRSEK KIRÁLYI EGYHÁZAK FELETTI JOGHATÓSÁGA 289 Úgy tűnik a fentiek alapján, hogy az esztergomi érsek királyi prépostságok és apátságok feletti kormányzati joghatósága az 1210-es évekre megszilárdult, ezt mutatja idézett példáinkon túl Pannonhalma9 7 és a királyi alapítású bencés apátságok,9 8 valamint a székesfehérvári társaskáptalan jogfejlődése.99 De mi a helyzet a többi, késő középkori forrásban említett intézménnyel (premontrei prépostságok, társaskáptalanok, kápolnák, illetve a szebeni és brassói decanatusok)? A premontreiekre vonatkozó vizsgálat alapján kiderült, hogy 12 prépostságuk állt az esztergomi érsek joghatósága alatt, négy eleve azért, mert az esztergomi egyházmegyében létesült, nyolc másik pedig amiatt, mert királyi alapítású volt, vagy királyi kegyuraság alá került. Sajnos az esztergomi érsek joghatóságára utaló adatok nagyon késeiek — egy-egy adat a késő Árpád-korból, de zömmel a 14-15. századból ismert — így esetükben csak feltételezhetjük, hogy a királyi alapítás volt a döntő.10 0 A társaskáptalanok esetében a következő kép bontakozik ki. A késő középkori (1397-1513) forrásokban rendre szereplő társaskáptalanok (Arad, Dömös, Óbuda, Szeben, Szepes és Titel) közül — az utolsó kettőt leszámítva — az esztergomi érsek joghatóságra utaló adatok rendre a 13. század első másfél évtizedéből valók.101 A kápolnák esetében a kép összetettebb. Egy jelentős csoportjuk Budán, illetve annak környékén, a veszprémi egyházmegyében feküdt (Sasad, Keszi, Örs, Buda — Szűz Mária, Szent Mária Magdolna, Szent Péter mártír, Szent Gellért —, Pest — Szűz Mária). Nyilván velük (is) állt kapcsolatban III. Ince pápa azon rendelete (1212), amelyben megparancsolta a Veszprém egyházmegyei apátoknak, prépostoknak és más, kivett (exemptus) egyházak elöljáróinak, hogy az egyházi rendeket, chrisma-1 csak a veszprémi püspöktől kérjék, hacsak ez alól mentességet biztosító kiváltságuk nincs.102 Ez továbbá az úgynevezett 9| Kiss G.: A pannonhalmi apátság i. m. 98 Kiss Gergely. Ahbatia regalia [!] - hierarchia ecclesiastica. A királyi alapítású bencés apátságok egyházjogi helyzete a 11-13. században. Bp. 2006. 99 Kiss G.: A székesfehérvári prépostság i. m. 100 Kiss Gergely. Premontrei prépostságok az esztergomi érsek joghatósága alatt. A királyi egyházak jogállásának kérdéséhez. In: Középkortörténeti tanulmányok 6. A VI. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2009. június 4-5.) előadásai. Szerk. G. Tóth Péter, Szabó Pál. Szeged 2010. 109-117. 101 Arad esetéről (1225-1235) már volt szó, akárcsak Szebenről. Dömös és Óbuda ilyen értelemben első alkalommal egyazon diplomában, Pelagius albanoi püspök, legátus és István a Tizenkét Apostol presbiter-kardinálisának 1216. évi ítéletlevelében szerepelnek (MES I. 209-210.). A szepesi prépostságra vonatkozó első adatok az 1270-es évekből származnak (1271: Analecta Scepusii sacri et profani. Pars I. complectens bullas pontificum, caesarum regumque diplomata, illustrium virorum epistolas, aliaque monumenta literaria ad notitiam Scepusii facientia. Pars II. Complectens scriptores rerum Scepusiacarum quibus accedunt inscriptiones templorum Scepusiensium. Pars III. Complectens seriem praecipuorum Scepusii magistratuum ecclesiasticorum et politicorum. Pars IV Complectens genealógiám illustrium familiarum quae olim in Scpeusio floruerunt. Collegit et notis illustravit Carolus Wagner. Viennae 1773-1778. I. 190.; 1273: DF 272 737.), Titel esetében 1264/1294-ből (Lodomér érsek IV Ince 1264. évi bulláját írta át, 1. CD VI/1. 322-325.). Más vélemény szerint IV Ince oklevele 1268-ban kelt (MES I. 546.). 102 „Innocentius episcopus servus servorum Dei dilectis filiis abbatibus, prepositis et aliis exemptarum ecclesiarum prelatiis in Vesprimiensi diocesi constitutis salutem et apostolicam benedictionem. Volentes [...] Vesprimiensi episcopo in iure suo, sicut tenemur, adesse auctoritate vobis
