Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Hibaigazító I/264

264 TÖRTÉNETI IRODALOM hoz, hogy ne csupán azt tudjuk meg, a korszak főszereplőinek nyilatkozatai, a párthatározatok anonim beszélője és a történelmi szimbólumok használata hogyan leplezik „nemzeti vonalként" a szovjetet, hanem azt is, hogy az 1945-től tömegeket elérő MKP és MDP mint jelentős társadalmi és politikai szereplő, hogyan gondolkodott, gondolkodott-e egyáltalán arról, mit is jelent az, magyar kommunistának lenni. így lehetett volna elérkezni annak a lényegi különbségnek a megfogalmazásához, ami a „szocialista patriotizmus" nemzetfogalma és a magyar nëmzetfogalom között van, hiszen a „nemzeti", „patrióta", „nacionalista" kifejezéseknek alighanem gyökeresen más az értelmezéstörténete, tartalma és konnotációja a magyar történeti, történet-politikai közgondolkodásban, mint a szovjet pártideológiában. S ez igaz akkor is, ha a nacionalizmust (mint régebben) burzsoá ideológiának tekintjük, s akkor is (ha mint újabban), „kulturális univerzumként" fogjuk fel. (Gyáni Gábor: Mítoszban, folklórban és történelemben elbeszélt múlt. In: Szerk. Szemerkényi Ágnes: Folklór és történelem. Budapest, 2007. 12.) Martin Mevius könyve mindazonáltal izgalmas, gondolatébresztő olvasmány. A szerző részleteiben is ismeri a magyar történelmet, amelyet a kívülálló nézőpontjával sikeresen egyesítve friss olvasatban tár elénk. A magyar olvasó számára újdonsága éppen abban áll, hogy a magyar „nemzeti vonalat" nem csak a hazai eseményekre fókuszálva, hanem közép-kelet-európai viszonylatban is vizsgálja, s a történtek mögött mindig megmutatja Moszkva és a nemzetközi politika alakulását is. Petrás Éva HIBAIGAZÍTÓ A Századok 144. évfolyamának 6. számában Tringli István: Vásártér és vásári jog című tanulmányában az 1291. és 1315. oldalon Bálint napja Vitus napjára (június 15.) javítandó.