Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 19 egész világon egy nagy világnézeti váltás van készülőben, akkor az a feladatunk, hogy ne zárkózzunk el ezeknek az áramlatoknak a befogadásától, érvényesítésétől..."5 9 Ezért a nemzeti gondolatot nemcsak a politika eszmei alapjaként tartotta nélkülözhetetlennek, hanem azt is hangoztatta: a magyarságnak — ha nem akar lemondani a fejlődésről, s arról, hogy lépést tartson az európai államokkal — olyan új életformát (intézményrendszert, politikai struktúrát) kell kialakítania, mely megfelel ennek a korszellemnek.60 A követhető példák felemlítése során azonban Gömbös és a párt más vezetői mindig figyelmeztettek, hogy nem másolásról van szó. És nem csak az ezzel kapcsolatos vádak cáfolataként tartották ezt fontosnak.6 1 Marton Béla a — minden, kormányt támogató központi és vidéki lapban megjelent — zászlóbontást beharangozó vezércikkében már 1933 júniusában hangoztatta: „A magyarság is ösztönösen érzi, hogy (...) a boldogulás csak nemzeti alapon állva érhető el... "A politikai szituáció és a feltételek eltérő volta is motiválta az érvelést, „...míg az említett nagy nyugati nemzeteknél [Németországra és Olaszországra utalt -V J.] a nemzeti eszmének ez a térhódítása többé-kevésbé forradalmi megrázkódtatásokkal járt, addig a maroknyi magyarság csak egy szívósan követett, és saját történelme által előírt fejlődési vonal mentén haladva vehet részt a mai korszak eszmékért való harcaiban."6 2 A nemzeti érdekek és szempontok elsődleges, sőt kizárólagos voltának hangoztatása nem volt új jelenség a Gömbös-csoport gondolkodásában és propagandájában. Két fontos — részben egymással összefüggő — változás történt azonban az 1920-as évek szóhasználatához képest, melyek az új lehetőségekhez és körülményekhez történő alkalmazkodás következményének tekinthetők. Az előző évtized első felében a nemzeti érdeket faji érdekként interpretálták, s a két fogalmat gyakran következetlenül használva, szinte azonos tartalmat feltételezve váltogatták. Ez az értelmezés a nemzetietlennek, mi több, a nemzet (faj) ellenségének tekintett zsidóság kirekesztésére szolgált. 1932 után elvétve hivatkoztak a fajra, annak érdekeire. Sem Gömbös megnyilatkozásaiban, sem a NEP titkos dokumentumaiban nem találkozhatunk a zsidóságot bíráló megjegyzésekkel, antiszemita kitételekkel. Gömbös, akit Bethlen már 1928-ban azzal a feltétellel vett vissza az Egységes Pártba, hogy felhagy antiszemita követeléseivel, miniszterelnökként nem nélkülözhette a zömmel zsidó nagytőke támogatását. A faji érdekek hangoztatásának elhagyása azonban nem feltétlenül jelentette, hogy végleg felhagytak zsidóellenes törekvéseikkel. Erre a Nemzeti Munkaterv megfogalmazásaiból is következtetni lehetett. Ugyanakkor a „nemzeti" jelző elől elmaradt — a húszas években elhagyhatatlannak tűnő — ikerpárja, a „keresztény". Nemcsak a szókapcsolatból. A ke-59 Nemzeti Figyelő, 1936. február 2. 4. „Nagy világnézeti változás van készülőben". Béldi Béla dr. előadása Miskolcon. 60 Uo., továbbá Béldi B.\ Nemzetirányítás... i. m. 3-6. 61 Gömbös többször nyilatkozott erről, mint pl. 1933 júniusában, nagy vihart kavart, Hitlernél tett látogatása után: ,Ahogy Olaszországból nem lehet a narancsfát idehozni, mert a magyar talajban nem élhet meg, úgy a német rendszert sem lehet átültetni, mert itt nem virágozhat ki." Gömbös Gy.\ Válogatott politikai beszédek... i. m. 525. 62 Marton Béla: Zászlóbontás. Lásd többek között: Függetlenség, Debreceni Újság - Hajdúfóld, Pécsi Napló, 1933. június 15. Tolnamegyei Újság, 1933. június 17.
