Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
20 VONYÓ JÓZSEF resztény jelző, a keresztény értékekre történő hivatkozás ugyanolyan ritka a NEP kiadványaiban, mint a faji érdekek említése. Ez önmagában is a forradalmak utáni évek — sokak által hivatalosnak tekintett — politikai ideológiájával, a „keresztény nemzeti" államelwel történő szakításra utal. E momentum is része a nem keresztény zsidóság felé tett gesztusoknak. Egyben — s ez a fontosabb — jelezte azt a szándékot, hogy a jelző elvetése révén megszabaduljanak annak „tradíciókhoz ragaszkodó következetes konzervatív jobboldaliságot" jelentő tartalmától. Ezzel együtt legfőbb képviselőitől, az arisztokrata politikai vezető rétegtől és a klérustól, egyben a kormánypárt általuk uralt parlamenti frakciójának gyámkodásától. Nem kisebb jelentősége volt annak, hogy mindkét jelző a magyar társadalmat megosztó politikát takart. Hatásukat — így a felekezeti ellentéteket is — éppúgy a nemzet erőit felmorzsoló, káros jelenségnek tekintették, mint a liberális és a szociáldemokrata politika következményeit. A megosztó tartalmú és hatású „keresztény" jelző helyét egy jelzett szó, az összefogást kifejező, szorgalmazó „egység" foglalta el a „nemzeti" oldalán. Gömbös és hívei az új szókapcsolatot gyakrabban mondták ki és írták le, mint a húszas évek vezető politikusai a régit. A „Nemzeti Egység" szókapcsolat fontosságát mindennél jobban jelzi, hogy ez lett annak a mozgalomnak, illetve pártnak a neve, melyet politikai céljaik megvalósítása legfontosabb eszközének szántak. Jelentőségét kívánták hangsúlyozni az által is, hogy gyakran köznévi változatát is nagy kezdőbetűkkel írták. Ebben az esetben a szó — szemben az Egységes Párttal — nem az uralkodó körök, a hagyományos hatalmi elit egységét volt hivatva kifejezni. Gömbösék az egész magyar társadalom egységét hirdették: nemre, felekezetre, nemzetiségre, társadalmi helyzetre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Nemzeti Egység Pártja pedig — szándékaik szerint — nem a hagyományos elit által uralt parlamenti párt, hanem az általuk létrehozni kívánt, illetve 1933 nyarától megvalósuló országos párt, mely a politikai jogokkal rendelkező lakosság egészét összefogja. Ezt igazolja, hogy a régivel való szakítást, az új politikai célok jegyében történő szervezkedést Gömbös és hívei nyíltan is deklarálták. A miniszterelnök az Egységes Párt értekezletén elhangzott beszédét így zárta: „...új utakat választok a politikai életben...".6 3 A Nemzeti Egység Pártja egri alakuló ülésén pedig azt hangsúlyozta: „Nem a régi rendszer megvédéséért vagyunk itt, hanem a fejlődés szabályai szerint kialakítandó új Magyarország rendjéért, amely új életet jelent az egyénnek és a nemzetnek is."6 4 Az ilyen értelemben vett egység megteremtésének szükségességét a NEP vezetése azzal indokolta, hogy a magyarság „egy lerongyolódott, elszegényedett, megcsonkított országban, a legszükségesebb anyagi eszközök hiányában" magára utalva, külső segítség nélkül kénytelen dolgozni boldogulásáért. Ez a munka pedig csak a nemzet szervezett egysége révén vezethet sikerre.6 5 A megszervezni kívánt „Nemzeti Egység" lényegét a párt irányítói abban foglalták össze, hogy az a később megvalósítandó „politikai egység szükségszerű 63 Gömbös Gy.; Válogatott politikai beszédek... i. m. 400. 64 Debreceni Újság - Hajdúfold, 1933. június 15. 65 NEP Országos Központja 28/1934. sz. körlevél, 1934. szeptember, 40/1934. sz. körlevél, 1934. október, In: Gömbös pártja... i. m. 164. és 200-201.
