Századok – 2011
MŰHELY - Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) I/197
TÁLAS ANDRÁS-E RADNÓTI MIKLÓS GYILKOSA? 209 Vitorla Jób és Policzer László vallomására. Az ítéletben azonban Radnóti neve nem került említésre. Radnóti neve vagy bármilyen ráutaló mondat nem fordul elő többször az anyagban. A megmaradt vádiratrészlet és az ítélet törekszik a konkrétumok megnevezésére, a kirabolt, megvert vagy megölt munkaszolgálatosok megnevezésére. Radnóti neve azonban sehol nem lelhető fel bennük. Tálas Andrást a népbíróság háborús bűntett8 2 elkövetéséért „kötél általi halálra, mint főbüntetésre" és „politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre" ítélte.8 3 A népbíróság Tálast számos bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek. Ezek közül csak a legsúlyosabbakat emeljük ki: Cservenkán nagyon megverte Engel Bélát, Demán Frigyest, Stengert és Jakobovitsot, utóbbi lábába is belelőtt. Ugyanitt egy főt agyonvert. A cservenkai kivégzésnél jelen volt. Itt felszólította a zsidókat óráik átadására, mert arra már úgy sem lesz szükségük. Zircnél két szökött munkaszolgálatost kivégeztetett. Mosonmagyaróvár felé menet Hercz Istvánt halálosan megverte. Összességében tehát „tettese, felbujtója és részese volt emberek törvénytelen kivégzésének és megkínzásának".84 Az aktában Tálas három tanúvallomása, a tárgyaláson elmondott mondatai és számos kérvénye, beadványa ismert. Tálas első két vallomásában8 5 elismert szabálytalan kikötéseket, zsidók megverését, pénz és aranygyűrű felhajtását, de halálos kimenetelű megveretést, fegyverhasználatot vagy emberölést nem. A 14 hónappal későbbi, harmadik és egyben utolsó kihallgatásának időszakában Tálas nem tartózkodott fogva tartásának helyén, a budapesti Országos Gyűjtőfogházban. A fogház és a nyomozást folytató államrendőrség levelezéséből tudjuk, hogy Tálas 1946. november 27-e és december 4-e között a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály Népügyészségi Részlegén volt. A Gyűjtőfogház innen kérte vissza Tálast.8 6 Ez alatt a nyolc nap alatt Tálas — a megmaradt dokumentáció szerint — egyetlen egy jegyzőkönyvben rögzített rövid vallomást tett (1946. november 30.). Ennek tartalma szerint Tálas azt is visszavonta, amit addig beismert. Ezt azzal indokolta, hogy korábbi vallomásait kényszer hatása alatt tette meg.8 7 A személyes és a katonai szolgálatra vonatkozó adatain túl, témánk vonatkozásában így egyetlen egy információ nyert általa elismerést: Szentkirályszabadja és Hegyeshalom között a menetet kísérte. A vádirat egészére vonatkozóan ehhez még hozzátette a tárgyaláson, hogy nem érzi magát bűnösnek.8 8 A nyomozást hivatalból a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya végezte. A Magyar Államrendőrség Ál-82 1945. évi VIII. t.c.-kel törvényerőre emelt Nbr. 11. § 5. pont. 83 ítélet. Nb. IV3281/1945./23. BFL XXV l.a 3281-1945. 153. 84 ítélet. Nb. IV3281/1945./23. BFL XXV l.a 3281-1945. 155. 85 Gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyv. Bp. 1945. aug. 21. Nytsz.: 15372/1945. BFL XXV l.a 3281-1945. 104-106.; Gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyv. Bp. 1945. aug. 8. 30. Nytsz.: 15372/1945. BFL XXV l.a 3281-1945. 108-110. 86 Tálas András visszakérése. Bp. 1946. dec. 2. Nytsz.: 8040/946. ÁBTL 3.1.5. 0-16476. 105. Tálas András visszakísérése. Bp. 1946. dec. 4. Nytsz.: 619/3/1946. ÁBTL 3.1.5. 0-16476. 104. 87 Gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyv. Bp. 1946. nov. 30. Nytsz.: 619/1946. BFL XXV l.a 3281-1945. 113-115. 88 Tárgyalási jegyzőkönyv. BFL XXV l.a 3281-1945. 116-117.
