Századok – 2011
MŰHELY - Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) I/197
210 CSAPODY TAMÁS lamvédelmi Osztályának Népügyészségi Részlege készített összefoglaló jelentést a tanük vallomásaiból.8 9 Ebből tudjuk, hogy az 1945 júniusa után felállított szervezeti egység besorolása szerint az ügy az „A főcsoporthoz" tartozott. Ez a csoport foglalkozott a „munkaszolgálatos alakulatok, volksbundisták, SS katonák ügyeivel". Fontos lenne tudnunk, hogy ebben az ügyben a nyomozó és ügyészi szervezet valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya között milyen szoros volt a kapcsolat. Az állambiztonsági hivatal aktájában fennmaradt rövid utalás szerint ugyanis mindenképpen volt kapcsolat közöttük, mivel a Katonapolitikai Osztály Tálassal kapcsolatban súlyosan terhelő adatokkal rendelkezett.9 0 Ennek mibenlétéről viszont semmit sem tudunk. Tálas — nyomozati anyagát is tartalmazó — népbírósági dossziéját hivatalosan 1970. július 30-án zárták le. Az ekkor készített tartalomjegyzék szerint a dosszié anyaga teljes.9 1 Az állambiztonsági szolgálat 1953-ban kezdett nyomozást, és nyitott vizsgálati dossziét Tálas András ügyében. A nyomozás okáról, lefolyásáról és eredményéről Tálas vizsgálati dossziéjából nem tudható meg semmi. A nyomozás azonban rendkívül rövid ideig, mindössze 19 napig tartott, és a dossziét lezárták.9 2 A dosszié zárólapját azonban csak 1970. július 30-án állították ki.9 3 A dossziéban nem maradt fenn a tartalomjegyzék, így annak lezárás előtti és utáni hivatalos tartalma nem ismert. A Tálas-dossziékból nagyon sok fontos információt tudunk meg a dunántúli menetről. A vád tanúi egybehangzóan elmondták, hogy miként történt a menetelés. Ennek alapján leírható a menet „működési szisztémája". A bori keret nem engedte meg, hogy Szentkirályszabadjától a halálos betegeken kívül a többi beteg is gyengélkedőre menjen. így nekik is a menettel kellett tartaniuk. A munkaszolgálatos menetről a honvédelmi miniszter vonatkozó parancsa ellenére nem gondoskodtak. A zsidó munkaszolgálatosok szomjaztak, éheztek és esőben, fedetlen helyen aludtak. Folyamatos életveszélynek voltak kitéve, mivel a keret tagjai a lemaradókat, a sérülteket és az őket segítő munkaszolgálatosokat vesszővel, bottal, szíjjal, puskatussal verték, és agyonverték vagy lelőtték. A Zirc környékén megszökött és elfogott két munkaszolgálatost kivégezték. Az agyonvert vagy félig agyonvert zsidókat az út szélén, az árokban hagyták vagy a menetet követő lovas kocsikra tették. A halottakat néha munkaszolgálatosokkal eltemettették. A súlyosan megsérültek vagy meghaltak létszámát megbecsülni sem tudjuk. A keret ezt a menetszázadok parancsnokainak tudtával, támogatásával és közreműködésével tette. A cél Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom minél előbbi elérése volt. Ugyanakkor nem törekedtek a veszteség minimalizá-89 Jelentés. Bp. 1946. nov. 30. Nytsz.: 619/1946. BFL XXV l.a 3281-1945. 12-16. 90 „Sürgősen lépjen érintkezésbe a kat. pol. G-6-os nyomozójával, aki súlyosan terhelő adatokat ad Tálasra. Ezek az adatok feldolgozandók és leadandók. [1946.] X. 7. Dr. Molnár". ÁBTL 3.1.5. 0-16476. 128. Az aktának kizárólag a fedőlapja maradt fenn. Ezen kézírásos feljegyzésekből látható, hogy ez az oldal a népügyészségi csoporthoz került aktához tartozott, amelyet csak nagy késéssel adtak vissza a népbíróságnak. Az is egyértelmű, hogy az oldal, illetve az akta Tálas gyűjtőfogházból való 8 napos kihozatala idején készült. Az oldalnak nincs neve és iktatási száma. 91 A lezárás előtti dosszié tartalma ismeretlen. 92 A nyomozás kezdetének időpontja: 1953. máj. 14. A nyomozás befejezésének időpontja: 1953. jún. 2. 93 Zárólap. Bp. 1970. júl. 30. Nytsz.: nincs. ABTL 3.1.5. 0-16476. 142.
