Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 193 aktivitásuknak köszönhetően a vidéki szervezetek egy része sikeresen billent ki a legális keretekből, s vált „homályos célzatú politikai machinációk" szabad prédájává. Másrészt e szünetet az ellenzéki pártok (elsősorban a kisgazdapárt és a nyilasok) is felhasználták politikai pozícióik megerősítésére.145 Darányinak a NEP 1937. január 26-i pártértekezletén elmondott beszéde a vitás kérdések tisztázását volt hivatott szolgálni. Erőt és határozottságot nélkülöző szavai azonban inkább csak visszatükrözték a Gömbös kormányzása után kialakult felemás belpolitikai helyzetet, mintsem bármiféle kézzelfogható megoldást kínáltak volna az ellentmondásokra: „Sok tekintetben a világnézetek harcának korát éljük. Már kormányprogramom elmondásakor kijelentettem, — a párt helyeslésével találkozva —, hogy meggyőződésem szerint nálunk ez a kérdés már el van döntve. A keresztény világnézet és a nemzeti alap az, amelyen a kormányzásra ez a kormány vállalkozott, a vállalkozásának alapját ez a párt, s ennek a pártnak felfogása adta meg. Kínai fallal természetesen nem zárhatjuk körül országunkat. Bármerre nézzünk, mindenütt látjuk, hogy bizonyos eszmeáramlatok vonulnak végig az országokon. A kormánynak természetesen az a kötelessége, hogy élénken figyelje ezeket az eszmeáramlatokat, és csírájában fojtsa el őket, ha károsaknak, ártalmasaknak mutatkoznak, ha esetleg az állam létét akarják megbontani. Azokat az irányzatokat pedig, amelyek ilyen szempontból azonosaknak nem tekinthetők, megfelelő mederbe kell a kormánynak terelnie, s ha kilépnének ebből a mederből, akkor le kell csapnia rájuk."146 Összegzés 1935-1936 fordulójára a Gömbös által hirdetett politikai program zsákutcába jutott, s a miniszterelnököt csak betegsége mentette meg a nyilvános bukástól. A Nemzeti Munkatervben lefektetett elveket és törekvéseket 1936 tavaszától egy, a miniszterelnök legszűkebb környezetéhez tartózó szűk csoport vállalta magára Marton Béla vezetésével, s törekedett azok — kompromisszumok nélküli — megvalósítására. 1936-1937 fordulójára — a magyar belpolitika alakulására meghatározó befolyással bíró politikai és társadalmi érdekcsoportok ellenállása következtében — a Nemzeti Egység Pártja e szélsőséges csoportjának törekvései szintén zátonyra futottak. Nemcsak kiszorultak a pártvezetésből, de 1936 végére a Gömbös alvezérével, Marton Bélával nyílt együttműködést vállaló hívek száma is minimálisra zsugorodott. Mindez, mint láttuk, nem jelentette azonban azt, hogy a Gömbös és Marton által következetesen vallott és hirdetett elvek vesztettek volna erejükből, a magyar belpolitika alakulására gyakorolt hatásukból. Ellenkezőleg. A Marton-féle pártszervezés felszámolásának igénye 1935-1936-ban, s vele szemben a „teljes likvidáció" kudarca 1936-1937 fordulóján arra mutat rá, hogy — ha az eredeti célokhoz képest szűkebb mértékben is — a gömbösi törek-145 8 Órai Újság, 1937. január 27. A NEP propaganda-bizottságának 1937. február 24-i ülése már megállapította, hogy a központi vármegyei titkárok létszámának csökkentése helytelen volt, és határozatot hoztak arról, hogy számukat 9-ről 22-re emelik. (Pesti Napló, 1937. február 25.) 146 Pesti Napló, 1937. január 27.
