Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
192 ERŐSS ZSOLT védő Párt programjának egyes részleteivel.13 9 A valódi politikai célok nyílt felvállalása egyben arra is rámutat, hogy Marton számára a Gömbös miniszterelnökségérejellemző (kényszerű) taktikázás ideje végérvényesen lezárult, s csak a lehetséges tevékenységi keretek megválasztását illetően merülhettek fel korlátozó tényezők (ti. a kormánypárton belüli, „belső oppozíció", vagy abból kiszorulva nyílt ellenzékiség). A MOVE Marton által eszközölt szervezeti átalakításáról terjengő hírek tovább fokozták az izgalmakat. Ezek szerint ugyanis Marton a MOVE-ban is bevezette a „bizalmas utasítások" rendszerét, a szervezeteket 7 kerületre (budapesti, pestvidéki, debreceni, miskolci, szegedi, pécsi és szombathelyi) osztotta be, elkezdték az alapszabály módosításának előkészítését, s minden körzetben a MOVE politikai főcsoportjainak szervezését. A Nemzeti Munkaközpont vezetőségének lecserélésével pedig tervbe vették az NMK és a MOVE egyesítését.140 Az Esti Kurír 1937. február 5-i számában közölt 15 pontos munkaprogram a fentieken kívül további, szélsőséges „fajvédő" szempontokat is érvényesítő programpontokkal bővítette a MOVE célkitűzéseit.141 Egyes híradások szerint a MOVE felerősödő szervezkedése azon alapult, hogy Marton búcsúlevelére vidékről, a NEP helyi szervezeteinek vezetőitől érkezett válaszok meggyőzték a volt főtitkárt: vidéken igen komoly eséllyel folytathatják a szervezkedési munkát. Sőt, egyes vidéki élharcosok továbbra is rendületlenül küldték Martonnak a pontos jelentéseiket.142 Ha ez utóbbinak nagy jelentőséget talán nem is kell tulajdonítani, annyit mindenesetre jelzett, hogy a kormánypárton belül oppozícióba vonult kis társaság még jelentős erőforrásokkal rendelkezik, és adott esetben a kormányzati törekvésekkel szembehelyezkedve tényleges veszélyforrást is jelenthet. A NEP vezetőségének januári körlevele14 3 és Darányi kísérőlevele14 4 ugyan nyomatékosan felhívta a vidéki szervezetek vezetőinek figyelmét, hogy a szervezeti szabályzatban eszközölt módosításokat a gyakorlatban erélyesen végre kell hajtani, az év elejétől a kormánypárt berkeiből egyre szaporodtak azok a nyilatkozatok, amelyek a NEP szervezkedésének ismételt erőteljes folytatását szorgalmazták. A szervezeti átalakítások alatt beállott szervezkedési szünet ugyanis éppen a párton belüli szélsőjobboldali elemeknek kedvezett annyiban, amennyiben 139 V ö.: Vonyó József: Gömbös Gyula és a nemzeti gondolat. Gömbös nemzetről vallott nézetei az 1910-1920-as években. In: In memóriám Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. JPTE Továbbképző Központ Kiadói Irodája, Pécs, 1996. 417-431.; Gergely: Gömbös Gyula... i. m. 167-171.; Magyarországi pártprogramok 1919-1944. 2. kötet. Szerk. Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. 2. átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2003. 101-108. 140 Az Est, 1937. január 16. 141 Esti Kurír, 1937. február 3. Martonék a MOVEben. V ö: Dósáné: MOVE... i. m. 183. 142 8 Órai Újság, 1937. január 21. 143 Vonyó: Gömbös pártja... i. m. 364-368. A körlevél külön kiemeli a módosított szervezeti szabályzatnak a központi pártiroda, a községi és törvényhatósági szervezet működésére, valamint az országgyűlési képviselők „rehabilitációjára" vonatkozó paragrafusait. 144 A körlevél a sajtóból ismert. Darányi ebben Gömbös és a Nemzeti Egység „eredeti" programjának felvállalását és megvalósítását hangsúlyozta, de felhívta a vidéki szervezetek figyelmét, hogy a szervezésnek nem a párton kívüliek ellen, hanem éppen azok megnyerésére kell összpontosulnia. (Ceglédi Függetlenség, 1937. február 7.)
