Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 191 pont kizárólagos joggal megkapja az állami munkaközvetítést, és a bérrendezéseket és egyéb, a munkásviszonyokat általában érintő szabályozás kidolgozását is a szervezetre bízzák.13 3 Bár erre ebben a formában nem került sor, a Nemzeti Munkaközpont által felvetett problémák is igazolták a Magyarság cikkírójának értékelését, miszerint „megakadt a tisztulási folyamat a NEP-ben."1 M Az értékelés talán még inkább érvényes volt a MOVE esetében. Az 1936. októberi események kapcsán a szervezet — hosszú idő után — ismételten az érdeklődés középpontjába került. A NEP szélsőjobboldali csoportja Gömbös politikai hagyatékának megmentése érdekében látványos összejöveteleket rendezett a MOVE Podmaniczky utcai székházában, s erőteljes kísérletek történtek a régi, 20-as évekbeli „fajvédő szellem" felélesztésére is. Marton — a MOVE elnökeként — már 1936. augusztus végétől nagyszabású dunántúli szervezőkörútra indult, mely a főtitkári működése alatt némileg elhanyagolt MOVE-szervezetek felrázását célozta.135 1936. december végén a TESZ-szel, pontosabban annak vezetőjével, Baross Gáborral szoros együttműködésben újabb akciót indítottak a helyi szervezetek megerősítésére és kibővítésére,13 6 s a tervek szerint ebben nagymértékben kívántak támaszkodni a volt és megmaradt NEP-tisztségviselőkre, az elbocsátott központi vármegyei titkárokra és a községi titkárokra, mint akik a legjobban ismerik a megyék és a községek politikai helyzetét.137 A MOVE aktivizálásában tevékeny részt vállalt több olyan szélsőjobboldali képviselő is, akik a NEP-ben bekövetkezett szervezeti változtatások következtében teljesen kiszorultak a pártvezetésből. Marton vidéki buzdító beszédeiben is feltűnően ismétlődtek azok a retorikai sablonok, melyek már főtitkári működése alatt is éles bírálat alá estek, és a jövőt illetően nem sok reménnyel kecsegtettek abban a vonatkozásban, hogy a MOVE-t sikerül megőrizni politikamentes társadalmi szervezetnek. „A magyarság testétől és gondolatvilágától idegen elemek bomlasztották és bomlasztják ma is az ország erejét. Terjesztik a fertőző jazz-szellemet, melyet már a falvakba is becsempésztek. Erezzük, hogy ha továbbra is a mai állapotában marad a színházi, irodalmi, zenei kultúránk, sajtónk, a vagyon és jövedelem eloszlása, akkor újra elveszítjük Magyarországot. [...] Ezért kell nekünk diadalra juttatnunk a legnemesebb, a legmagyarabb keresztény világnézetet — a MOVE gondolatát. A munkához új típusú magyarokra van szükség, akiknek hazafisága nem melldöngető, de cselekvő, komoly, nemzetépítő munka. Nagy dolgokat kell művelnünk. Földi ember nagy dolgot pedig csak kitartó munkával érhet el. "138 Az idézett részletből is kitűnik, hogy Marton 1936-1937 fordulóján elhangzott beszédei szó szerinti egyezéseket mutatnak Gömbösnek és híveinek 1919-1924 közötti „fajvédő" megnyilatkozásaival, illetve a Faj-133 8 Órai Újság, 1936. december 16. 134 Magyarság, 1936. december 19. 135 Marton körútja a sajtótudósítások alapján nehezen követhető, területileg mindenesetre részben egybeesett Jurcsek és Csicsery-Rónay észak- és dél-dunántúli körútjával: Nádasladány, Veszprém, Zalaegerszeg, Lenti, Nagykanizsa, Mohács, Baja, Bácsalmás, Kiskunhalas, Kecskemét (Függetlenség, 1936. augusztus 29., szeptember 1.) 136 Pesti Napló, 1937. január 12., 17. 137 8 Órai Újság, 1937. január 8. 138 Marton Béla beszéde Sárospatakon 1937. január 9-én. (MOVE, 1937. január 30.)
