Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
182 ERŐSS ZSOLT nökségének megvitatását, ezek által a képviselői tekintély helyreállítását.8 5 Bár a memorandum tárgyalására a NEP 1936. szeptember 28-i értekezletén — amelyre a párton belüli valamennyi csoport képviselői meghívást kaptak — sor került, Darányi állásfoglalása a NEP belső életének átalakításáról Gömbös haláláig nem változott, azaz — mivel felfogása szerint a pártvezérség olyan természetű pozíciót jelent, amely helyettes útján nem reprezentálható — az ideiglenes kormányzati helyzetben nem óhajt belenyúlni a NEP belső életébe.8 6 Mindenesetre ezen az értekezleten hangzott el először Darányi részéről olyan megnyilatkozás, amelyet egyértelműen a martonistáknak szóló (alig) burkolt fenyegetésnek lehetett minősíteni: „Intő szóval fordulok a párt minden tagjához, most mindennél előbbreváló a pártegység megóvása. Aki pedig erre nem helyez nagy súlyt és szereplésével ezt az egységet veszélyezteti, annak csak azt mondhatom, hogy jobb, ha minél hamarabb elhagyja ezt a pártot!"6 1 A „palotaforradalom" — 1936. október Gömbös 1936. október 6-án bekövetkezett halálával a Marton-csoport végérvényesen elveszítette legfőbb támaszát, mégpedig egy olyan belpolitikai helyzetben, amikor politikai szerepük és befolyásuk visszaszorításának várható menete lényegében körvonalazódott. Feltehetően ez vezette a kormány szélsőjobboldali csoportjának utolsó próbálkozásait a felszínen maradásra, az ún. „palotaforradalom" során. Már a Gömbös temetése előtti napokban szállingózni kezdtek a hírek Sztranyavszky Sándor eljövendő belügyminiszterségéről,8 8 és a párt képviselő-85 Shvoy Kálmán titkos naplója... i. m. 1983. 155.; 8 Órai Újság, 1936. szeptember 14., szeptember 29.; Az Est, 1936. szeptember 16. 86 Az Est, 1936. szeptember 18. 1936 szeptemberében már a párton belül is hangoztatták, hogy a Gömbös újabb betegszabadságával előállt átmeneti helyzet módot adhat „Martonéknak arra, hogy a pártszervezkedés gyorsított ütemű kiépítésével a lehetőségekhez képest saját személye mellé kösse le a helyi pártszervezetek vezetőségét és így a pártérdekkel szembehelyezkedve, saját megingott pozícióját igyekezzék alátámasztani." (Esti Kurír, 1936. szeptember 6.) Mint láttuk, a szervezkedés fokozását részben éppen a „pártérdekre" hivatkozva maga Gömbös rendelte el 1936 nyarán. 87 Az Est, 1936. szeptember 30. A Centrum követeléseinek tulajdonképpen csak az 1936. december 15-én elfogadott új szervezeti szabályzat szerzett érvényt. A viszonylag lassú kibontakozás meggyorsítását célozta egy új — „pannonista" — csoportosulás 1936. november végén. Létrejötte részben indokolt, részben viszont paradox jelenség volt annyiban, hogy a pártszervezést illetően a Centrum követeléseinél is általánosabb diktatúraellenes szólamokat hangoztattak, bár kétségtelen, hogy a program nagyobb részét a kormány tevékenységét érintő legidőszerűbb és legfontosabb politikai, szociális és gazdasági kérdések foglalták el. A „pannonisták" vagy „cselekvők csoportjának" programja a párton belüli frakciózások megszüntetését^), a pártvezetés autoritativ módszereinek felszámolását, a pártszervezeteknek alulról, demokratikus alapon való kiépítését tartalmazta a kormányzás nyugalmának és zavartalanságának biztosítása érdekében. (Esti Kurír, 1936. november 21. Népszava, 1936. november 21.) A csoport névsora pontosan nem állapítható meg. Olyan személyekről van szó, akik eddig nem vettek részt, vagy legalábbis komoly szerepet nem vállaltak a NEP csoportmozgalmaiban. A mintegy huszonöt képviselőt magába foglaló csoport fellépése már érdemben nem módosította a NEP átszervezésének fő irányvonalát. A NEP-en belüli „áldatlan állapotokat" jelezték mindenesetre az új pártvezérnek a „frakciózások" elleni — valójában minden irányba sújtó — szavai az 1936. november 21-i pártértekezleten: „Figyelmeztetem az urakat, hogy a párt egységét meg akarom őrizni, nem látom szívesen a vacsorázó társaságok szaporodását, és ragaszkodnom kell ahhoz, hogy akik a párt tagjai, azok fogadják el és kövessék az én programomat. Akik más nézetet vallanak, azokat kérem, lépjenek ki a pártból, azután csinálhatnak maguknak olyan programokat, aminőket a legjobbnak látnak..." (Pesti Napló, 1936. november 22.) 88 Sztranyavszky Sándor személye körül már 1936. augusztus végétől meglehetősen éles vita bontakozott ki az ellenzéki sajtó hasábjain. Egyes elemzők Gömbös lehetséges utódját látták benne,