Századok – 2011

MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161

A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK ÁTSZERVEZÉSE 1936-BAN 173 szélsőséges csoportja és a nyilaskeresztesek hatékony együttműködésének sze­mélyi feltételei már 1936-ban adottak voltak. A kormánypárt szélsőjobboldali csoportjának fokozatos jobbratolódása, po­litikai nézeteik radikalizálódása érhető tetten Béldi Bélának, a NEP propaganda­főnökének a kormányhoz, illetve a párthoz fűződő viszonya alakulásában is. Béldi Béla a Gömbös-flókák között a legfiatalabbak közé számított, ám nemcsak ezzel, de alapos szakmai (elő)képzettségével is kitűnt közülük.4 8 Béldi 1932 telén „szegődött a Nemzeti Egység Pártja által hirdetett eszmék szolgála­tába", így feltételezhető, hogy a párt működési struktúrájának és fő ideológiai elemeinek kidolgozásában már 1934-es propagandafőnöki kinevezése előtt is tevékenyen részt vett. Az 1935-ös választásokon a siklósi kerület képviselője­ként került be a parlamentbe. Képviselőházi felszólalásai és az 1935-36 folya­mán megjelentetett cikksorozatai4 9 révén egycsapásra a NEP elleni támadások kereszttüzébe került. Az 1936. januári eseményekkel foglalkozó sajtótudósítá­sok némelyike arról is beszámolt, hogy a Gömbös és Kozma közötti megállapo­dásnak részét képezte volna Béldi Bélának, a NEP propagandafőnökének fel­mentése tisztségéből.5 0 Ez, mint láttuk, 1936. február elején ténylegesen meg­történt, utóda e poszton Jurcsek Béla lett, míg őt magát a NEP népművelési munkacsoportjának vezetésével, majd 1936. május végén a Nemzeti Egység Pártjában felállított új osztály, a parlamenti osztály vezetésével bízták meg. Az ellenzéki sajtóban „világnézeti igazgató"-nak titulált új munkakörben Béldi feladata lett volna, hogy anyaggyűjtéssel, adatszolgáltatással, a szakkérdések­ben illetékes NEP-képviselők kiválasztásával szabályozza a kormánypárti kép­viselők parlamenti és népgyűlési felszólalásait.5 1 Béldi nyilatkozata szerint „ez­zel a rendszerrel bizonyos egységes világnézeti szellemet igyekszünk belevinni a parlamenti és a népgyűlési felszólalásokba [...] A NEP [...] emelkedett színvona­lat igyekszik elérni és szükségesnek tartja, hogy a világnézeti elvek a beszédek­ben jobban kidomborodjanak, mint eddig. "5 2 A parlamenti osztály felállítását a NEP-en belüli, elsősorban a régi, illetve idősebb képviselők részéről megmutatkozó bizalmatlanság és ellenállás hiúsí­totta meg,5 3 de ez a kudarc csak egyik oka volt annak, hogy Béldinek a párthoz fűződő viszonya meglazult. A Ház ülésein 1936 tavaszától jóformán már részt sem vett,5 4 1936 júniusában kiköltözött a NEP Esterházy utcai palotájából is, s 48 Béldi Béláról részletesen lásd "Vonyó József: Egy nemzetnevelési koncepció Magyar-országon. Béldi Béla: Nemzetirányítás (forrásközlés). In: Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében. Tanul­mányok Ormos Mária 70. Születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József. University Press, Pécs, 2000. 658-659. 49 L. pl. az orvosi rendtartásról szóló törvényjavaslat 1935. november végi vitájában elhangzott és nagy feltűnést keltett beszédét (Képviselőházi Napló, 1935. november 12. 276-278.), valamint a Nemzeti Figyelőben 1935 folyamán írt cikksorozatait és azok különlenyomatait Nemzetszervezés, ill. Nemzetirányítás címmel (1. Vonyó: Egy nemzetnevelési koncepció Magyarországon... i. m. 659. 10. lábjegyzet és 662-674. 50 8 Órai Újság, 1936. január 9. V ö. Macartney: October Fifteenth... i. m. I. 133-134. 51 Esti Kurír, 1936. május 23.; Az Est, 1936. május 24. 52 Magyarország, 1936. május 23. 53 Magyarság, 1936. május 26. Ivády Béla felszólalása a NEP június 6-i pártértekezletén: „A baloldali sajtóban megjelent téves állításokkal szemben meg kell állapítanom, hogy ez a munka kizá­rólag azt a célt szolgálja, hogy a párt képviselőtagjainak kívánságára közérdekű kérdésekhez a kút­források és statisztikai adatok rendelkezésre álljanak." (Függetlenség, 1936. június 7.) 54 8 Órai Újság, 1936. szeptember 20. (Inteijú Béldi Bélával)

Next

/
Thumbnails
Contents