Századok – 2011
MŰHELY - Erőss Zsolt: A martonizmus felszámolása. A Nemzeti Egység Pártjának átszervezése 1936-ban I/161
174 ERŐSS ZSOLT a kormány tevékenységével szemben elhangzott kritikus megnyilatkozásai is egyre szaporodtak.5 5 Már 1936 nyarán olyan tevékenységbe kezdett, amit teljesen függetlenített a Nemzeti Egység Pártjától: megindította az Új Világ című, szigorúan gazdasági kérdésekkel foglalkozó hetilapot, amelyben egyre keményebb hangvételű cikkekben bírálta a kormány működését, gazdaságpolitikájának eredménytelenségét. Béldi 1936 nyarán már jelezte a párt elnökének, Ivády Bélának a pártból való kilépési szándékát, ám Gömbös betegségére tekintettel és a pártegység megóvása érdekében ezt elhalasztotta. 1936. szeptember 17-én azonban véglegesen bejelentette kilépését, amelyben feltehetőleg közrejátszott Mártonnál és társaival a siklósi kerületben támadt — valójában lényegtelen, de az ellenzéki sajtó által érthető okokból felnagyított — konfliktusa is.56 A hosszú kilépőlevelében felsorakoztatott indokok azonban egyértelművé teszik, hogy éppen a gömbösi törekvések immár egyértelmű kudarcba fulladása késztette Béldit a kormánypárt elhagyására. Többek között Gömbös Nemzeti Munkatervétől remélt gazdasági-szociális átalakulás, valamint a NEP keretein belül megvalósítani remélt jobboldali egységfront elmaradását sorolja fel, s éles kritikát fogalmaz meg a pártszervezettel szembeni elvárásaival kapcsolatban is: „A NEP választási szervezetté vált, pillanatnyi politikai célokat elébe helyezett a jövő nagy céljainak, a jobboldali egységfrontot inkább gyengítette, mint megteremtette és a fiatalságot a politikai életből olyan mértékben kikapcsolta, amire talán sohasem volt még példa."57 Béldi Béla a Gömbös körül kialakult „NEP-agytröszt" tagjai között politikailag autonóm személyiség volt. Alapos közgazdasági ismeretei, széleskörű nemzetközi tájékozottsága, olvasottsága különösen alkalmassá tették a Nemzeti Egység Pártja propagandaosztályának vezetésére. Az általa hirdetett, de sokak által „egyéni ambíciónak" tartott népi reformmozgalom, az érdekképviseleti rendszer propagálása, a nemzetnevelés, nemzetszervezés, nemezetirányítás, a szolidáris nacionalizmus, életszintézis stb. gondolatai olyan politikai programot körvonalaznak, amelynek ha megfogalmazása meglehetősen egyéni és a kortársak számára „idegen ízű" is volt, szorosan kapcsolódtak a Gömbös által hirdetett és a gyakorlatban is megvalósítani szándékozott reformeszmékhez.5 8 Béldi kilépése a pártból egyenes következménye volt a gömbösi törekvések zátonyra futásának, de korántsem köthető kizárólagosan az 1935-1936 fordulóján, illetve 1936 folyamán lezajlott eseményekhez. Béldi politikai pályafutása jól példázza azt a folyamatot, hogy a kormánypolitikai intézkedések kudarcként megélt kompromisszumai miként korrodálják egy párt belső struktúráját, illetve — Béldi szavaival élve — miként változtatják a pártban ható „centripetális" húzóerőket „centrifugális" hajtóerővé. 55 8 Órai Újság, 1936. március 24. „A NEP propagandafőnökének súlyos kritikája az első reformévről" 56 Jurcsek Béla és Csicsery-Rónay István dél-dunántúli propagandakörútjuk során eljutottak Siklósra is, Béldi Béla kerületébe, ahová 1936. szeptember 11-ére propaganda-előadást hirdettek. Béldi egyéb elfoglaltságára és a kerület politikai hangulatára hivatkozva levélben tiltakozott az Országos Központban a gyűlés megtartása ellen, hiába. A konfliktus lefolyását és a pletyka szintjén mozgó részleteit lásd a 8 Órai Újság, Magyarország, Pesti Napló, 1936. szeptember 12-i számaiban. 57 Magyarország, 1936. szeptember 17. - Kiemelés az eredeti újságcikkben. 58 V ö.: Vonyó: Egy nemzetnevelési koncepció... i. m. 657-662.
