Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
12 VONYÓ JÓZSEF pont) Ennek szellemében úgy ítélték meg, hogy a — hatalom által nem kontrollált — „társadalmi szervezkedés terén túltengés mutatkozik", ezért szükségesnek tartották „a hasonló célú társadalmi egyesületek összevonását". (10. pont) Maga Gömbös pedig — saját vezető szerepét hangoztatva — már 1932. október 8-án azzal fordult a Társadalmi Egyesületek Szövetségének tagjaihoz: „ne kritizáljatok, hanem engedelmeskedjetek!"3 S Hasonló célú, de más jellegű kísérlet volt az érdekképviseleti rendszer bevezetésének meghiúsult terve, mely — megvalósítása esetén — a társadalomnak a gazdaság egyes ágazataiban érdekelt csoportjait vonta volna egy csúcsszerv révén közvetlenül a kormány irányítása alá. (42-43. pont)3 6 A kormány hatalmát akarták növelni a közigazgatás felett is az önkormányzatokjogkörének erőteljes megnyirbálásával. Ennek érdekében tervezték a vármegyék felett „nagyobb területi hatóságú közigazgatási egységek" létesítését, és „a polgári közigazgatás egységes irányítását" egy központilag szervezett „legmagasabb képesítésű tisztviselőkből alkotandó szerv útján." (12. és 14. pont) Mindezt szolgálhatta a „vezetésre való alkalmasság" szempontjait érvényesítő „szakszerű szelekció" és a „felelősség elvének" fokozott érvényesítése a közigazgatásban. (15. és 17. pont) A Nemzeti Munkaterv megfogalmazói szerint e tervek megvalósításának célja: „a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása." Ezt azonban csak „erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam" révén látták megvalósíthatónak. (1. pont) Ennek szellemében az ország közjogi és államigazgatási berendezésének legfőbb célját abban határozták meg, hogy az „a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére". (6. pont. Kiemelés - V J.) Az 1932-ben megfogalmazott tervek alapján azt mondhatjuk: Gömbös és hívei nem adták fel az 1920-as évek közepére kialakult nézeteiket, programjukat: a fajvédelmet. A változás nem ennek tartalmában, hanem a megvalósítás módjában, ütemében és nyilvánosságának mértékében ragadható meg. Mindenekelőtt abban, hogy — a kényszerítő körülmények miatt — nem beszéltek a fajvédelemről. A faj szó helyére (kivételes esetektől eltekintve — NM 83.) most egyoldalúan a nemzet került. Ezzel együtt elnémult az antiszemita hang, ami kifejezte: elhagyták a fajvédelem „negatív" aspektusának, a zsidóság minden téren történő korlátozásának nyílt hangoztatását, s ilyen tartalmú gyakorlati lépéseket sem tettek. Megmaradt azonban az általuk megfogalmazott feladat „pozitív" oldala: a magyarság gyarapítása. A Nemzeti Munkatervnek a magyar faj gazdasági megerősödésére, ősi kulturális értékeinek megőrzésére, iskoláztatására, szociális védelmére, a nemzet egységének és a szerteágazó munkát szervező erős állam megteremtésére vonatkozó pontjaiban szinte kivétel nélkül megtalálhatjuk a fajvédő program megfelelő tartalmi elemeit. Esetenként még a megfogalmazások is kísértetiesen hasonlóak. Gömbös és környezete tehát — 35 A nemzeti öncélúságért. Gömbös Gyula miniszterelnök tizenkét beszéde. Stádium Rt. Budapest 1932. 33. 36 Kónya S.: Gömbös kísérlete... i. m. 137-141.; Sipos Péter: A szociáldemokrata szakszervezetek története Magyarországon. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997. 185-187.
