Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
1538 BARÁTH MAGDOLNA rossz munkájának tudta be, amely a kérdéshez tisztán kereskedelmi és nem politikai szempontból viszonyult. A nagykövetség úgy vélte, az Oktatási Minisztérium, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és esetenként a párt- és tömegszervezetek aktív beavatkozása nélkül aligha lehet javulásra számítani a szovjet periodikák terjesztése terén.4 3 Hasonló tendenciát mutatott a filmek forgalmazása is, amit ugyancsak politikai okokkal (szovjetellenes nézetek, szovjet filmek bojkottja) magyaráztak. 1957 januárjában szovjet filmeket az összes vetítési idő mindössze 0,9%-ában mutattak be. Ez az arány hónapról-hónapra emelkedett (február 1,5%, március 5,3%, április 13,3%, május 16%, június 13%, július 19%), de igazán lényeges javulás csak 1957 novemberében, a szovjet filmfesztivál idején mutatkozott. 1957-ben a Magyarországon bemutatott filmeknek 19,4% volt szovjet film (miközben a nyugati filmek aránya meghaladta a 30%-ot).4 4 Míg 1956-ban 28, 1957-ben pedig 31 szovjet művészfilmet exportáltak Magyarországra, 1958-ban ez a szám 34-re, 1959 első nyolc hónapjában pedig már 39-re nőtt.4 5 Habár 1959-ben Magyarországon kétszer annyi, szocialista országban gyártott filmet mutatattak be, mint amekkora a nyugati filmek aránya volt,4 6 a nyugati filmeket mégis 16,5%-kal többen nézték meg, mint a szovjet filmeket. Ennek okát szovjet részről abban látták, hogy a magyar filmforgalmazási szervek nem fordítottak elegendő figyelmet a szovjet filmművészet népszerűsítésére, illetve e tekintetben is „végletekbe estek": a szovjet filmfesztivál ideje alatt a mozik kizárólag szovjet filmeket játszottak, „normális időben" viszont alig kerültek mozivászonra. Szovjet részről a szovjet filmek magyarországi bemutatásának ugyancsak nagy politikai jelentőséget tulajdonítottak, mert az véleményük szerint nem csak a Szovjetunió propagandájában játszott óriási szerepet, de „a magyar lakosság szocialista szellemben történő nevelésében" is, és nagy hatást gyakorolt az új magyar filmművészet kialakulására.4 7 A budapesti szovjet nagykövetségnek a szovjet filmek magyarországi terjesztéséről készített elemzése éppen ezért elmarasztalta a Szovekszportfilmet is, mert az véleményük szerint nem járt el minden esetben helyesen a szovjet filmek magyarországi exportját illetően, és az általa Magyarországra küldött filmek sok esetben nem feleltek meg a velük szemben támasztott igényeknek, illetve eltúlozva mutatták be a szovjet valóság árnyoldalait. A szovjet nagykövetség többek között hibának tartotta, hogy a Szovekszportfilm megvételre ajánlotta Eizenstein Rettegett Iván című filmjének szovjet 43 GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. Tájékoztató néhány szovjet periodika terjesztésének jelenlegi helyzetéről Magyarországon. 44 GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. A Szovjetunió propagandájának néhány kérdéséről a Magyar Népköztársaságban . 45 AVP RF f. 77 op. 39. papka 62. gy. 31. A Szovekszportfdm levele a Szovjetunió budapesti nagykövetének és a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjének, 1959. szeptember 16. 46 Míg a szocialista országok által gyártott fdmek száma 89 (ezen belül 35 szovjet) volt, a nyugati filmstúdiók filmjei közül csak 40 jutott el Magyarországra. AVP RF f. 077. op. 40. papka 65. gy. 21. A budapesti szovjet nagykövetség tájékoztatója a budapesti mozik programjáról 1960 jüniusában-júliusában. 1960. július 29. 47 AVP RF f. 77. op. 39. papka 62. gy. 31. Szovjet fdmek Magyarországon. (A budapesti szovjet nagykövetség tájékoztatója), 1959. augusztus 5.
