Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
SZOVJET „IMÁZSÉPÍTÉS" MAGYARORSZÁGON 1956 UTÁN 1539 pártvezetés által erősen vitatott második részét,4 8 amely Magyarországon kulturális körökben „egészségtelen lázas izgalmat váltott ki". A tájékoztató készítői szerint Eizenstein körül egyfajta nimbusz alakult ki, és Magyarországon művészetében azt tartották a legértékesebbnek, amiért a Szovjetunióban annak idején a legnagyobb bírálatot kapta. A nagykövetség beavatkozásának köszönhetően végül a filmet nem engedték Magyarországon bemutatni.4 9 Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a magyar kulturális élet képviselőinek, illetve a filmkritikusoknak egy-egy szovjet filmről adott értékelése, véleménye eltért a szovjet nagykövetségétől. A magyar sajtó például a legnagyobb elismeréssel írt olyan filmekről (pl. Hárman jöttek az erdőből), amelyeket a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese, Szurin a Szovjet kultúra című lapban 1958. szeptember 27-én megjelent írásában a rosszul sikerült és gyenge alkotások között említett. Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Szovekszportfilmnek sokkal körültekintőbben kell eljárnia, amikor exportra javasol bizonyos filmeket, és számításba kell vennie azt a lehetőséget is, hogy azokat külföldön esetleg helytelenül értelmezik.5 0 A forradalom után az országban kialakult politikai helyzetre tekintettel a Szovekszportfilm a magyarországi exportra szánt szovjet filmek kiválogatásakor eltért a többi szocialista ország esetében alkalmazott gyakorlattól, és lehetővé tette a Hungarofilm képviselőinek, hogy közvetlenül Moszkvában válogathassák ki a filmeket. A filmforgalmazással foglalkozó szovjet vállalat vezetői egyetértettek a budapesti szovjet nagykövetség véleményével, miszerint a legfőbb feladat a magyarországi exportra szánt filmek minőségi kiválogatása, ugyanakkor kénytelenek voltak „gyengébb" filmeket is megvásárlásra ajánlani, mivel nem volt elegendő jó művészi színvonalú film.5 1 Már az 1956. évi kétoldalú kulturális munkatervben is szerepelt, hogy a felek elő fogják segíteni közös művész- és dokumentumfilmek gyártását. 1957-1958 folyamán több ízben szóba került két film terve is (Kárpáti rapszódia, illetve egy film Zalka Mátéról), és megbízást adtak a forgatókönyvek megírására is, a munka azonban meglehetősen lassan haladt. Amikor a budapesti szovjet nagykövetség munkatársai 1960 októberében a Filmfőigazgatóság vezetőjével folytatott beszélgetésük alkalmával szóba hozták a kérdést, Révész Miklós arra hivatkozott, az elkészült forgatókönyvek nagyon gyengének bizonyultak, és nem volt garancia arra, hogy azokból valóban érdekes, magas művészi színvonalú filmet lehetett volna készíteni. A közös gyártású filmek ötlete azon-48 A film még 1946-ban készült, de Sztálin, miután megtekintette a filmet, betiltatta és csak 1958. szeptemberben került bemutatásra. 49 Uo. Az összefoglaló szerint ezzel a véleménnyel az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjai is egyetértettek, miután megnézték a filmet. 50 AVP RF f. 77 op. 39. papka 62. gy. 31. Szovjet filmek Magyarországon. (A budapesti szovjet nagykövetség tájékoztatója), 1959. augusztus 5. 51 A Szovekszportfilm tájékoztatása szerint az ún. népi demokratikus országok csak a szovjet művészfilmek 55-65%-át veszik át, mert a többinek vagy nagyon alacsony az eszmei-művészi színvonala, vagy nem érdekes a tartalma. AVP RF f. 77 op. 39. papka 62. gy. 31. A Szovekszportfilm levele a Szovjetunió budapesti nagykövetének és a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjének, 1959. szeptember 16.
