Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
SZOVJET „IMÁZSÉPÍTÉS" MAGYARORSZÁGON 1956 UTÁN 1531 dolgozó funkcionáriusok egy része átkerült a Kultúrkapcsolatok Intézetébe, ahol külön osztályt kívántak szervezni a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok fejlesztésére.2 0 A határozatot azonban nem hozták nyilvánosságra és a végrehajtás is csak részben történt meg: az apparátust felszámolták, de a társaság nem mondta ki feloszlatását, sőt 1957 tavaszán több helyi szervezet újra megkezdte munkáját. Erre tekintettel, valamint a magyar-szovjet kapcsolatok ápolásának „fokozott politikai jelentőségéből" kiindulva az MSZMP IIB Titkársága 1957. április 19-én úgy döntött, hogy felújítja a Magyar-Szovjet Társaság tevékenységét.21 A javaslat előterjesztői szerint a társaság régi nevén, de a művelődésügyi tárca felügyelete alá tartozó Kultúrkapcsolatok Intézete keretében végezte volna munkáját, nem rendelkezett volna külön apparátussal, hanem az Intézet keretében létrehozandó szovjet ügyosztály — amelynek vezetője egyúttal az MSZT titkára is volt — intézte volna a társaság ügyeit. A tapasztalatokból okulva a pártvezetés nem tömegszervezetet, hanem „a két nép közötti kapcsolatokat ápoló társadalmi jellegű propaganda szervet" akart létrehozni.2 2 A társaság újjászervezésére több javaslat is készült. Az egyik tervezet készítője, Kelen Béla — az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára — úgy vélte, a MSZT megszüntetését nemcsak az október 23-i események és az azok következtében kialakult politikai légkör idézték elő, hanem hozzájárultak ehhez a társaság munkájának tartalmi hiányosságai is. Az volt a véleménye, hogy a felduzzasztott apparátus nagy része képzettségénél fogva sem volt alkalmas arra, hogy megfelelő propagandamunkát fejtsen ki, másrészt ismeretterjesztő tevékenysége tartalmában is eltorzult. „Az egyes szovjet módszerek kritikátlan, mechanikus átvételének propagálása, bizonyos tudományos és művészeti eredmények túlbecsülése gazdasági és kulturális életünkben is károkat okozott, sokszor sértette a nemzeti önérzetet és kedvezőtlen hatást gyakorolt a magyar-szovjet barátság fejlődésére."2 3 Az MSZT titkára, Demeter Sándor nem osztotta Kelen Béla véleményét. Azt vallotta, hogy a Szovjetunióval való kapcsolat „nem lehet egyenértékű a többi országokkal való kapcsolatainkkal, annál is inkább, mivel nem korlátozódhat kizárólag kulturális területre, hanem foglalkoznunk kell a két ország politikai, gazdasági, tudományos, műszaki stb. kérdéseivel is... Amíg a Kultúrkapcsolatok Intézete a külföldi kulturális kapcsolatok kiépítésén, annak erősítésén dolgozik, az MSZT széles társadalmi alapokon nyugvó politikai tömegmozgalommá kell váljék, a társadalom minden rétegére kiterjedő propaganda tevékenységet kell végezzen a magyar-szovjet barátság elmélyítése érdekében."2 4 20 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. kötet 1956. november 11.-1957. január 14. Szerk.: Némethné Vágyi Karola és Sipos Levente. Intera Rt. 1993. 134. 21 A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei V kötet 1956. november 14,-június 26. Szerk.: Baráth Magdolna-Feitl István-Némethné Vágyi Karola-Ripp Zoltán. Napvilág Kiadó, 1998. 176. 22 Uo. 204. 23 Magyar Országos Levéltár [MOL] M-KS 288. f. 22/1957/3. ő. e. 24 Uo.
