Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
1532 BARÁTH MAGDOLNA A társaság munkája végül 1957 júniusában indult újra Magyar-Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven, de sokkal szerényebb lehetőségekkel.2 5 Részben ennek volt köszönhető, hogy a Társaság a megalakulását követő kezdeti időszakban nem tudott széles körű tevékenységet végezni a szovjet tudomány és kultúra népszerűsítése, a lakosságnak a szovjet emberek életével való megismertetése érdekében. Másrészt, habár a Társaság vezetésében akadt néhány ismert személyiség, nem volt elég tekintélyes, jórészt olyan értelmiségiekből állt (Veres Péter, Domanovszky Endre, Major Máté, Rideg Sándor), akikről a szovjet diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy „titokban a Szovjetunió ellenségei" és csupán formalitásnak tekintik részvételüket a Társaság vezetésében.2 6 A magyar vezetőknek szándékukban állt Erdei Ferenc bevonása is a társaságba, ezt azonban szovjet részről határozottan ellenezték. A forradalmat követően ritkán fordult elő, hogy a szovjet vezetés személyi kérdésekben véleményt nyilvánított volna, ebben az esetben azonban határozott utasítást adtak Jevgenyij Gromov nagykövetnek, alkalmas esetben hozza Kádár János tudomására: attól tartanak, hogy Erdei Ferenc bevonása a társaságba nem fogja elősegíteni munkájának sikeres kibontakoztatását.2 7 A szovjet nagykövetség azt is a sikertelenség okai közé sorolta, hogy az MSZMP KB részéről nem kapott kellő támogatást, a KB apparátusát nem érdekelte a társaság munkája. Az MSZBT-nek egy hónap alatt már számos baráti köre kezdte meg működését, de azt a Társaság vezetősége is elismerte, hogy az eredményeket egyáltalán nem lehetett kielégítőnek nevezni, amit elsősorban a propagandaeszközök hiányának tudtak be. Elsődleges feladatnak azt tartották, hogy kompetens szovjet szervek közreműködésével új módszereket és munkaformákat alakítsanak ki. A Szovjetunió népszerűsítése érdekében fotóanyagokat, tudományos ismeretterjesztő, oktató- és dokumentumfilmeket, hanglemezeket, diafilmeket kértek, és szükségesnek tartották volna a Szovjet Kultúra Házának létrehozását Budapesten.2 8 Jevgenyij Gromov nagykövet maga is úgy gondolta, hogy a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a Szovjetunió magyarországi propagandájának egyik fontos mozgató erejévé válhat, ha megfelelő információkkal és segédanyaggal látják el, ezért támogatta a társaság kéréseit. A társaság munkájának színvonala azonban még 1957 végén is jóval alatta maradt az 1954/55. évinek, voltak olyan megyék (Vas, Zala, Bács, Békés), ahol semmilyen befolyással nem rendelkezett. A szovjet diplomaták úgy látták, hogy a társaság a szovjet társadalmi szervezetek részé-25 Míg a társaság költségvetése 1956-ban 36 millió forint volt, ez az összeg 1957-ben mindössze 3 millió Ft-ot tett ki. Uo. 26 GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. A Szovjetunió propagandájának néhány kérdéséről a Magyar Népköztársaságban. 27 AVP RF f. 077. op. 38. papka 193. gy. 12. Előterjesztés az SZKP KB-nak, 1957. május 31. A szovjet vezetés azért viseltetett fenntartásokkal Erdeivel szemben, mert Nagy Imre híve volt, s utóbbi megbízásából tagja volt a szovjet csapatkivonásról tárgyaló magyar delegációnak. Azt is a rovására írták, hogy elutasította a Kádár-kormányban való részvételt. 28 GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. Demeter Sándor, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöksége titkárának 1957. július 22-i levele Ny. A. Mihajlovnak, a Szovjetunió kulturális miniszterének.
