Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
1528 BARÁTH MAGDOLNA ben Andropov azt kérte, hogy erre a célra bocsássanak a nagykövetség rendelkezésére évi 20-30 ezer forintot.10 Andropov javaslatainak többségét az illetékes szovjet vezetők is támogatták. Ny. A. Mihajlov kulturális miniszter a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának címzett feljegyzésében 1957. február 21-én javasolta a magyar szerzők (mind a klasszikusok, mind a kortárs magyar írók) művei kiadásának növelését és a személyes kapcsolatok elmélyítése érdekében magyar írók és kiadói munkatársak meghívását. Fontosnak tartották, hogy egyezményt kössenek a mozifilmek cseréjéről, ünnepélyes filmbemutatókat szervezzenek a rendezők részvételével, valamint új szovjet filmeket küldjenek a nagykövetségre, a magyarországi terjesztés elősegítése érdekében. Támogatásra talált a nagykövetségnek a magyar zene hetének megrendezésére irányuló indítványa — ezt 1957. március-áprilisban tervezték lebonyolítani Moszkvában és Leningrádban — és az ötlet is, hogy rendezzenek estet Kodály Zoltán tiszteletére, illetve hívják meg őt 7-10 napra a Szovjetunióba. A nagykövetség javaslatának megfelelően a kulturális minisztérium meghívta szovjetunióbeli vendégszereplésre a Duna népi együttest, valamint színészek egy csoportját. Kilátásba helyezték a rádiópropaganda javítását célzó intézkedések kidolgozását, illetve kijelölték a kulturális együttműködési munkaterv aláírására Budapestre utazó delegáció tagjait is.1 1 Az SZKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának és kulturális osztályának egy héttel később készített közös előterjesztése ezen kívül említést tett arról is, hogy 1957. március végére tervezték a tudományos akadémiák közötti megállapodás aláírását, amelynek alkalmából szovjet delegáció utazott volna Magyarországra. Addigra már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Bánk bán színpadra állítását a Nagy Színház (az októberi forradalom 40. évfordulójával kapcsolatos új bemutatókra való felkészülésre hivatkozva) nem tudta vállalni. A nagykövetség bulletinjének kiadását illetően a külügyminisztériumot és a kulturális minisztériumot kívánták megbízni a kérdés tanulmányozásával és a konkrét javaslatok kidolgozásával. Teljes egészében elutasították viszont Andropovnak a segélyalap létrehozására irányuló indítványát.1 2 Az 1956. októberi magyarországi forradalom tanulságai a szovjet vezetést szélesebb körű, átfogóbb intézkedések kidolgozására is ösztönözték. 1957. február 21-én vitatta meg az SZKP KB Elnöksége a Vjacseszlav M. Molotov vezetése alatt álló bizottság1 3 javaslatait a Szovjetunió külföldi propagandájának javítását célzó intézkedésekről. Az előterjesztés készítői1 4 arra a következtetésre ju-10 Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Novejsej Isztorii IRGANII f. 5. op. 28. gy. 505. A budapesti szovjet nagykövetség feljegyzése Ny. Sz. Hruscsovnak, az SZKP KB első titkárának és D. Ty. Sepilov külügyminiszternek, 1957. január 24. 11 RGANI f. 5. op. 28. gy. 505. Ny. A. Mihajlov kulturális miniszter feljegyzése az SZKP KB-nak, 1957. február 21. 12 RGANI f. 5. op. 28. gy. 505. Az SZKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának és kulturális osztályának előterjesztése az SZKP KB-nak, 1957. február 28. 13 A bizottsága tagja volt M. A. Szuszlov, D. T. Sepilov, R Ny. Poszpelov, Ny. A. Mihajlov, I. G. Kabanov, G. K. Zsukov, F. V Konsztantyinov, D. A. Polikarpov, 1. Ty. Vinogradov. 14 Az előterjesztést lásd Prezidium CK KPSZSZ 1954-1964. Posztonovlenyija 1954-1958. Glav. red.: A. A. Furszenko. ROSZSZPEN, Moszkva, 2006. 575-581.
