Századok – 2011
MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525
1526 BARÁTH MAGDOLNA A szovjet csapatok részvétele a magyar forradalom leverésében mind Magyarországon, mind a világban, alapjaiban rendítette meg a Szovjetunió komoly erőfeszítések árán felépített imázsát. A forradalom alatt az MSZT megszűnt, a szovjet folyóiratok terjesztése abbamaradt, az orosz nyelvű irodalom árusításával foglalkozó budapesti Horizont Könyvesboltot a felkelők feltörték, a könyvek egy részét elégették.4 A forradalom leverése után a mozivászonról eltűntek a szovjet filmek, a színházak repertoárjából kikerültek az orosz és szovjet színdarabok, jelentősen visszaesett a szovjet könyvek kiadása és eladási példányszáma,5 a sajtóban kevesebb szovjet vonatkozású cikk jelent meg. Szovjet részről az általános politikai iránynak megfelelően úgy vélték, hogy a „belső és külső reakció" a népi demokratikus rendszer megdöntése érdekében a kultúra területén is a nacionalizmus és szovjetellenesség eszközéhez nyúlt, „ellenforradalmi céljaira" kihasználta a Szovjetunió magyarországi propagandájának hiányosságait, többek között a szovjet művészet agyondicsérését, ami a szovjet elemzők véleménye szerint is nagy károkat okozott a szovjet és a magyar nép kölcsönös megértésének.6 Véleményük szerint a forradalom leverése után kialakult politikai helyzetben mindenféle ellenséges tevékenységnek elsődlegesen szovjetellenes irányultsága volt, ezért nagyon komoly politikai jelentőséget tulajdonítottak a Szovjetunió népszerűsítésének, külpolitikai törekvései megvilágításának, valamint a szovjet kultúra, tudomány és technika eredményei, a szovjet életmód bemutatásának. Miközben a magyar vezetés figyelmét 1957 elején még elsősorban a politikai helyzet konszolidálására és a gazdaság rendbetételére fordította, a szovjet külügyminisztérium magyar referatúrája által a szovjet kormány 1956. október 30-i nyilatkozatában megfogalmazott elvek gyakorlati megvalósítására 1956. november 30-án készített javaslatsor már felvetette a kétoldalú kulturális kapcsolatok terén tapasztalt egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességét,7 Jurij Andropov budapesti szovjet nagykövet pedig 1957. január végén Ny. Sz. Hruscsovnak és D. Ty. Sepilov külügyminiszternek küldött jelentésében fejtette ki véleményét a szovjet-magyar kulturális kapcsolatok fejlődésének perspektíváiról. A szovjet diplomata úgy vélte, helytelen lenne a magyar-szovjet kulturális kapcsolatokat oly módon fejleszteni, ahogyan azt az 1956. októberi esemészületésnapjára. Szerk.: Réfi Attila-Sziklai István. MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport, Budapest, 2010. 55-70. 4 A Horizontot a forradalmi események következtében 3,7 millió forintos kár érte, ebből 3,5 millió forint veszteség a könyvek, hanglemezek és egyéb tárgyak megsemmisítéséből adódott. Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Ekonomiki [RGAE] f. 43 op. 13 gy. 7979. Tájékoztató a szovjet irodalom magyarországi terjesztésével kapcsolatos kérdésekről. 5 1957 első felében tizenkétszer kevesebb szovjet könyvet adtak el — 120 ezer helyett csak 10 ezret — mint 1956 hasonló időszakában, és csupán 19 művet jelentettek meg az előző évi 94 kiadvánnyal szemben, miközben a példányszám is ötödére csökkent. A könyveladás visszaesésében ugyanakkor az is szerepet játszott, hogy a szovjet könyvek ára közel a duplájára emelkedett. GARF f. 9518 op. 1. gy. 83. A budapesti szovjet nagykövetség tájékoztatója a Szovjetunió magyarországi propagandájának néhány kérdéséről. 6 Uo. 7 Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rosszijszkoj Federacii [AVP RF] f. 077. op. 37. papka 188. gy. 17. A szovjet külügyminisztérium magyar referatúrájának javaslatai az 1956. október 30-i nyilatkozat megvalósítására, 1956. november 30.
