Századok – 2011

MŰHELY - Baráth Magdolna: Szovjet „imázsépítés" Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után VI/1525

MŰHELY Baráth Magdolna SZOVJET „IMÁZSÉPÍTÉS" MAGYARORSZÁGON* A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után A Szovjetunió háborús erőfeszítései és a fasiszta Németország feletti győzelme eredményeképpen a második világháborút követően a világ közvéleménye tisztelettel és érdeklődéssel tekintett az első szocialista állam felé. A szovjet propagandagépezetnek ezért egy nagyon fontos külpolitikai feladatot kellett megoldania a háború után: a külföldi államok közvéleményét a továbbiakban is olyan módon kellett befolyásolnia, hogy az jóindulatú maradjon a Szovjetunió iránt. Még inkább így volt ez Magyarországon, amely ellenfélként, majd vesztesként nézett szembe a „felszabadító" hódítóval. Kézenfekvő volt tehát, hogy rövid idő alatt egy igen jelentős propagandagépezetet állítsanak a cél szolgálatába. A Kulturális Kapcsolatok Osszoroszországi Szervezetének [VOKSZ] 1955-ig külön képviselete működött Magyarországon, amelynek feladata a szovjet kultúra magyarországi terjesztése és a szovjet-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztése volt.1

Emellett a szovjet filmek exportjával foglalkozó Szovekszportfilm is rendelkezett képviselettel Magyarországon; utóbbi a magyar közönség igényeit és a szovjet filmek kölcsönzési lehetőségeit tanulmányozta. Az ugyancsak külön irodát fenntartó Szovinformbüro a Szovjetunióról szóló információkat terjesztette a magyar napilapokon és folyóiratokon keresztül. Mindezek mellett a Magyar-Szovjet Társaság2

(MSZT) vállalta magára a Szovjetunió kulturális és tudományos élete legfontosabb eredményeinek bemutatását és népszerűsítését, ámde a kulturális szervezet hamarosan elsődlegesen politikai célokat szolgáló társadalmi szervezetté vált, amelynek munkáját mindvégig nagyfokú formalitás jellemezte.3 * A téma kutatását a Bolyai Ösztöndíj és az OTKA K 72511 számon támogatta. 1 A VOKSZ meghatalmazottja a magyar értelmiség különböző rétegeivel — tudósok, színészek, zenészek, írók, képzőművészek — tartott kapcsolatot, és Jevgenyij Gromov budapesti szovjet nagykövet véleménye szerint nagyon hasznos munkát végzett. Goszudarsztvennij Arhiv Rosszijszkoj Federacii [GARF] f. 9518. op. 1. gy. 83. Je. Gromov 1957. június 7-i telefontávirata. 2 A társaság 1945 nyarán alakult, tiszteletbeli elnöke Szent-Györgyi Albert, első elnöke Zilahi Lajos volt, akit 1946-ban Rusznyák István professzor váltott fel. A társaságnak kihelyezett részlegei voltak a városokban, megyékben és nagyobb falvakban, és körülbelül 300.000-es kollektív tagsággal rendelkezett. 3 A kérdésről részletesebben lásd Baráth Magdolna: A magyarországi szovjet „imázsépítés" néhány aspektusa. In: Pártok, politika, történelem. Tanulmányok Vida István egyetemi tanár 70.