Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - J. Nagy László: Az algériai háború és a IV. köztársaság bukása. De Gaulle visszatérése a hatalomba VI/1499
1506 J. NAGY LÁSZLÓ A május 13-i tömegdemonstráció és sztrájk meghirdetése senkit sem ért váratlanul. Április 26-án az ún. éberségi bizottság, amelyben a különféle patrióta szervezetek és a „francia Algéria" képviselői vettek részt, a hosszabb ideje Algírban tartózkodó gaulle-ista Léon Delbeque kezdeményezésére szervezett már egy nagy tömegtüntetést, amely „új, nemzeti üdvkormány" magalakítását követelte. Sokan ezt tartják a május 13-i tömegmozgalom főpróbájának. A május 13-i eseményeknek két közvetlen kiváltó oka volt: a kormányalakításra felkért politikus személye és az FLN egyik bejelentése. Május 8-án, miután több politikus visszautasította a felkérést, a köztársasági elnök Pierre Pflimlint kérte fel kormányalakításra, aki május 13-ra tervezte kormányának és programjának a bemutatását. Az elzászi képviselő, a kereszténydemokrata Köztársasági Népi Mozgalom elnöke nem örvendett jó hírnévnek Algériában. Nemrégiben kijelentette, hogy „megbeszéléseket kellene kezdeni egy tűzszünet lehetőségéről azokkal, akik ellen harcolunk". Az algériai franciák25 megnyugtatására programbeszédében leszögezte, hogy a megbeszélések csak francia katonai győzelem esetén lehetségesek.2 6 Ám ez már nem használt, bukását akarták, és ezért időzítették a beiktatás napjára a tüntetést. Az FLN május 9-én jelentette be, hogy április 24-én három, több mint egy éve fogva tartott francia katonát kivégzett. Ez mintegy „válasz" volt azokra a kivégzésekre, amelyeket a francia igazságszolgáltatás hajtott végre április utolsó napjaiban. Összesen tizenkét algériaival végzett a guillotine. Köztük volt Abderrahman Taleb, akinek pedig a megmentéséért neves értelmiségiekből (Sartre stb.) álló bizottság harcolt. Az ő kivégzését — április 24-én — követően jelentette ki Krim Belkasszem, az FLN egyik vezetője: „A guillotine működését le kell állítani. Figyelmeztetjük a francia közvéleményt, hogy minden egyes algériai hazafi kivégzése francia fogoly kivégzését vonja maga után."27 A három francia katona kivégzésének az emlékére Salan tábornok katonai tiszteletadást rendelt el a főkormányzósági palota előtti téren, a Fórumon található világháborús emlékműnél. Ezzel mintegy alkalmat teremtett a tömegtüntetésre. Az éberségi bizottság által meghirdetett sztrájk délután egy órakor kezdődött, kettő után pedig a város különböző pontjairól kezdett elindulni a tüntető csoport a Fórumra. Útközben a fiatalok egy csoportja behatolt az amerikai kulturális központba és feldúlta. E vandál akció megtörténtében — sa későbbi hasonló jellegűekben is — nagy szerepet játszott Pierre Lagaillarde, az algériai diákszövetség elnöke, aki tartalékos tiszti ejtőernyős egyenruhájában, amelyet a szabályokat megszegve viselt, nagy feltűnést keltve, önhatalmúlag fokozatosan átvette a tüntetők irányítását. A katonai tiszteletadás végeztével, este hat után ő adta ki a jelszót: „Gyerünk a főkormányzóságra!" Ezzel gyakorlatilag a törvényes hatalom megdöntésére szólított fel. A rendőri erők megkísérelték megaka-25 A gyarmat lakossága ekkor 10 millió főre tehető, ebből egymillió európai volt, valamennyien francia állampolgárok. Ők — kisebb, befolyással alig rendelkező baloldali és liberális csoportokat kivéve — Algéria függetlenségének esküdt ellenségei voltak, „francia Algériát" akartak mindenáron. 26 Michel Winock, 23. 27 El Moudjahid, 23. sz. (1958. május 5.)
