Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében I/143

EGY SZEKSZÁRDI ORVOS MEGFIGYELÉSE HÁROM ÉVTIZEDEN ÁT 149 szagon orvosi diplomát nem tudó fia lent Olaszországban szerezte meg az orvosi diplomát és így jött haza Szekszárdra. ... Nevezett orvos még a felszabadulás után is egy-két évig bírta a nagy kuláki életet, de most lib. 2 éve kisebb és gyen­gébb szőlőjét felajánlotta, és mostmár csak emeletes tanyájában, villanyvilágí­tással beszerelt tanyáját és szőlőjét tartja fenn. "38 Ellenség voltát paradox mó­don akarja bizonyítani, hiszen bevallása szerint N. nem tesz rendszerellenes ki­jelentéseket: „Nevezett mindenkit lekenyerez, mikor elhívja a tanyájába, és ha azok a személyek kissé ittasak, akkor elkezdi felhozni a mai rendszert, és ezen keresztül kiszokja provokálni belőlük, (sic!) hogy a rendszer ellen tegyenek kije­lentéseket. Saját maga nem szok nyíltan rendszerellenes kijelentéseket tenni, csak burkoltan, hogy nem lehet egészen kivenni szavaiból, hogy a rendszer ellen mondaná, csak nagy figyelemmel kell kísérni, akkor lehet megtudni, hogy neve­zett demokráciaellenes szavakat használ. "3 9 Különösen az utóbbi idézet eseté­ben van okunk kételkedni a[z általam javított! - P J.] szöveg hitelességében: V, mint „horthysta tiszt" feltételezhetően tanultabb volt annál, hogy ilyen — nyelvtanilag minősíthetetlen — módon fogalmazott volna. „Baranyai Béla" — más véleményére hivatkozva — 1954-ben szintén ki­csinyes módon jellemzi az orvos viselkedését: „Sz. I. — aki megszakította vele baráti kapcsolatát — mesélte, hogy N.-ékat a cselédek nagyon szeretik, mert csu­pa paraszti gőgből kiházasítja őket. Még évek után is bejárnak hozzájuk, és ők megvendégelik a volt »cselédeket«. Különösen egy Julika nevű a kedvencük, aki egy postáshoz ment férjhez, és most a terményforgalmi vállalatnál kézbesítő. 10 év alatt mindössze négy szolgálójuk volt. Az asszony együtt dolgozik az alkalma­zottakkal. Sz. szerint N. I. igen gőgös, egocentrikus »paraszt«. Az első ivadék, aki még nem tudott »értelmiséggé válni«. Innen adódik azután bizonyos fokú el­szigetelődése. "40 Az idilli kép a szerető cselédeivel patriarchális viszonyban élő „úrról," akinek a felesége együtt dolgozik az alkalmazottakkal, erősen emlékez­tet egyes régi filmek részleteire, és az ügynök ellenszenve — esetleg irigysége? — is nyilvánvaló. Ugyanakkor „Baranyai" 1954-ben már nem használja a szo­kásos fordulatot: nem nevezi N.-t kuláknak, mint korábban V Az évek folyamán több környezettanulmány készült N. I.-ról. Az 1952. ja­nuár 15-eiben4 1 az ismert adatok mellett származásának részletesebb, elfogult, a korhoz igazított ismertetése található. Apját itt Szekszárd leggazdagabb föld­művesének nevezik, és neki tulajdonítják, hogy amikor N. I. 1924-től otthon praktizált, a földművesek azonnal elfogadták. így a „kulákság" nagy többsége hozzájárt kezelésre, ő pedig (dupla csavar az okfejtésben) kizsákmányolta őket - mármint a kizsákmányoló kulákokat: „Miután apjában is nagy törekvő szel­lem élt, így nevezett is igyekezett betegeit minél jobban kizsákmányolni és minél nagyobb vagyont szerezni magának. így 1941-ben már 5 kh. szőlője és egy háza volt" - sorolják a további „terhelő" adatokat. Az említettek mellett N. másik fe­kete pontja kisgazdapárti tagsága volt, mert 1947-ben mellette agitált, „erősítve 38 V J. dossziéja. 110. V J. leírása a szekszárdi magyar közösségi mozgalomról, benne N. I. jel­lemzése. Dátum nélküli másolat, kísérőlevele 1952. december 26-án kelt. 39 V J. dossziéja. 135. Feljegyzés V J. 12. kihallgatásáról. 1953. január 8. 40 Felderítő 1. 208. Baranyai jelentése. 1954. május 18. 41 Felderítő 1. 61. Jelentés. 1952. január 15. N. I. szekszárdi lakos környezettanulmánya.

Next

/
Thumbnails
Contents