Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Simon Attila: Adalékok Pozsony történetéhez. Pozsony kérdése az 1938-as magyar-csehszlovák határvita során VI/1455

1460 SIMON ATTILA lege, majd a szudétanémet válság kiéleződése idején már egy esetleges pozsonyi népszavazás, illetve Pozsony Anschlussának gondolata is megjelent a helyi né­met közbeszédben. A szeptember 23-i mobilizációt követő napokban, amikor a KdP már be volt tiltva, Karmasin felkereste Hermann Göring birodalmi mar­sallt, és Pozsony Németországhoz való csatolását kérte tőle.16 Az adott helyzet­ben azonban erre pozitív választ azért sem kaphatott, mivel Berlin Szlovákiá­val és ezen belül Pozsonnyal kapcsolatos álláspontja ekkor éppen meglehetősen képlékeny állapotban volt. A német külpolitika 1938 nyara előtt viszonylag ke­vés figyelmet szentelt Szlovákiára, s csupán mint a magyar revíziós törekvések tárgyára tekintett rá, amely által befolyásolni lehet Budapestet. Ebben az idő­szakban a felelős német tényezők (köztük Hitler kancellár, vagy Joachim Ribben­trop külügyminiszter) több ízben is a magyar politika tudtára adták, hogy nem tartanak igényt Szlovákiára, sőt Pozsonyra sem, s Magyarország feladatának tartják, hogy ott rendet teremtsen.17 Ennek szellemében a Chamberlainnel tár­gyalni készülő Hitler számára Ernst Woermann, a berlini külügyminisztérium helyettes politikai államtitkára által 1938. szeptember 19-én készített irányel­vek még a hagyományos német külpolitikai vonalat követték: Szlovákia Ma­gyarországhoz csatolását irányozták elő, miközben a feljegyzés Pozsonnyal kap­csolatban megjegyezte, hogy Németország annak ellenére sem tart rá igényt, hogy a város a háború előtt német többséggel rendelkezett.18 Pozsony ügyében azonban a német vezetésen belül sem volt egység, s a Csehszlovákiában élő németek is másként látták ezt a kérdést. A Szudétanémet Párt által feltehetően 1938 nyarán kidolgozott, ám datálás és aláírás nélküli Grundplanung O. A. nevű tervezet19 ugyanis határozottan elutasította Szlová­kiának Magyarországhoz való csatolását. Ehelyett egy önálló szlovák állam megteremtését tartotta kívánatosnak, amely egyrészt hidat képezne Németor­szág részére kelet felé, másrészt tartósan is elválasztaná Magyarországot Len­gyelországtól. A dokumentum megengedte ugyan a szlovák-magyar határ etni­kai alapú korrekcióját, ám Pozsonyt Szlovákia, Ligetfalut pedig Németország részének szánta. Noha a Grundplanung O.A. autentikus volta vitatott, az min­denképpen figyelemre méltó, hogy az abban megfogalmazott elvek (pl. a szlová­kiai németeknek szánt előőrsi szerep) a későbbiekben az Auswärtiges Amst hi­vatalos célkitűzései között is megjelentek, s az sem lehet kétséges, hogy a Kar­masin vezetése alatt tömörült pozsonyi németek inkább ezzel, mint a Woer­mann által felvázoltakkal szimpatizáltak. 16 Michal Schvarc: Bratislava v nemeckych çlânoch na jesen 1938. In: Viedenská arbitráz v roku 1938 a jej európske súvislosti. Szerk. Daniel Smihula. Bratislava 2008. 27. 17 A „felvidéki" magyar aspirációk támogatását, s azt, hogy Magyarország Pozsonyt is vissza­kapja, a Villani Frigyes római magyar követtel folytatott májusi beszélgetése során Ribbentrop is megerősítette. Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945. 2. kötet, (a továbbiak­ban DIMK 2. ) Szerk. Ádám Magda. Budapest 1965, 182. sz. dokumentum. Vö. „Tretia rísa" a vznik Slovenského státu. Dokumenty I. Das „Dritte Reich" und die Entstehung des Slowakischen Staates. Dokumente I. Szerk. Schvarc, Michal - Martin Holák - David Schriff, Presov 2008. XLI. 18 Uo. 1. sz. dokumentum, 3-6. 19 A dokumentum sem datálva, sem aláírva nincs, ezért több német történész is kétségbe vonja hitelességét. A dokumentum a következő weboldalon található meg: http://www.fronta.cz/dokument/ sudetonemecka-strana-akcni-program-z-leta-1938 (Letöltés: 2011. 09. 12.).

Next

/
Thumbnails
Contents