Századok – 2011

TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3

10 VONYÓ JÓZSEF vénnyel fogalmazódott ez meg a „kapitalista termelés (...) a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel" lenyesegető igyekezetben. (34. pont) Az ipar mozgásterének szűkítését irányozta elő az az elv, mely szerint ez az ágazat az „egyetemes nemzeti termelés szerves része"-ként „nem mehet más termelési ág rovására". (55. pont) A vámpolitika terén a belső termelés védelmének ígérete az iparnak kedvezett ugyan, a hangsúlyt azonban — a „nemzet összességének érdekeit" hangoztatva — az árdrágítás megakadályozására helyezték. Ez pedig az ipar érdekeit szolgáló védővámok lebontását helyezte kilátásba. Az ipari árak csökkentését szolgálta az ármegállapító bizottság átszervezése, s általa nyomásgyakorlás „az ipari cikkek igazságos áralakulására". (41. és 59. pont) Elsősorban a nagykereskedelmi érdekeltségeket sértette a közvetítőkereskedelem leépítésének és a külkereskedelem „egységes vezetés alá" vonásának terve. (62. és 64-65. pont) A hitelpolitika alapelve — „A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában" — és a „tisztán öncélú kiuzsorázó hitelpolitika lehetetlenné tételére" irányuló szándék éppúgy a banktőke korlátozását szolgálta, mint az olcsó és bőséges hitel ígérete, a hitelszervezet — összeolvasztások révén végrehajtandó — apasztása és fokozott ellenőrzése „az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából". (74-75. és 77-78. pont) Az adó- és illetékrendszer változtatásának kilátásba helyezett trendje is azt sejteti, hogy a tőke, illetve a nagy vagyonok rovására kívántak kedvezőbb feltételeket teremteni a mezőgazdaság és a kisegzisztenciák számára. (25. pont) Ezek a kilátásba helyezett intézkedések együttesen arra utalnak, hogy a Gömbös-kormány — a konkrét lépéseken túl — korlátozni kívánta a piac, s egyúttal növelni az állam szerepét a gazdasági folyamatok alakításában. A Nemzeti Munkaterv, termeléssel közvetlenül nem összefüggő szociálpolitikai, illetve egészségüggyel foglalkozó elemeiben az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre, valamint a Gömbösék által nemzeti jellegűnek tartott vidék helyzetének javítására tették a hangsúlyt — ugyancsak a fajvédő programmal egyező módon. (94-95. pont) A kultúrpolitikai törekvések alaptételét rögzítő, Hóman Bálint által megfogalmazott pont az egyetlen a Nemzeti Munkatervben, mely — nyíltan hivatkozva a faji szempontra — szóhasználatában is megegyezik a húszas években kialakult előzményekkel: „Magyar faji sajátosságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk." (83. pont) Ennek szellemében —jóllehet a gazdasági érdekeknek megfelelően hangoztatta a szöveg „a korszerű fejlődésnek megfelelő műszaki ismeretek" terjesztésének fontosságát (84. pont) — a hangsúlyt mind az iskola, mind a nemzet egésze esetében az ismeretek bővítése helyett, a nevelésre tette. Sőt az iskolákban a túlterhelésre hivatkozva tervezte a tananyag csökkentését, és akarták előtérbe helyezte a nevelőmunkát. (89. pont) A szándék komolyságát igazolta a középiskolákról szóló 1934:XI. tc., majd az erre épülő rendeletek az osztályfőnöki órák bevezetéséről, a diákok értékelésének szabályozásáról stb. Ezek a jogszabályok olyan nevelőmunkára kötelezték az iskolákat és tanáraikat, melynek legfontosabb kritériumai a „valláserkölcsi meggyőződés", illetve a „nemzethűség"-re épülő „hazafias magatartás" voltak. Ennek szellemében az egyetemi felvételt is biztosító érettségi vizsgán a tanulók alkalmasságát elsősorban nem a tudás-