Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417
1452 TEFNER ZOLTÁN pontos rendelkezések írták elő azt, hogy a diplomáciai státushoz az oda felveendőnek milyen vagyonnal kellett rendelkeznie. A konzuli szférára ez a rendelkezés nem vonatkozott. Az elején Ugrón sem lehetett vagyonos, mert későn, csak 1909-ben vették át a külügyi körbe.12 3 Ha tehát nem volt vagyona, akkor Ugronban is a Konrád-Szelényi tanulmányban említett álláskeresők egyikét láthatjuk. Megszabadult az állam egy potenciális elégedetlentől, egy „ellenzéki nemesi reformértelmiségitől"? A pálya kilátásai sokakat vonzottak. A diplomáciát sokan úri passziónak tekintették, délelőtti kilovaglás, kártyajáték a klubban, esti társasági élet, fogadások... Tallián Dénes osztálytanácsos így nyilatkozott erről: „Úr vagyok és nem Beamter, ki passzióból szolgál ott és addig, amíg neki tetszik."124 Lehet, hogy kezdetben Ugrón szemei előtt is ez az életideál lebeghetett, de a pályán már egy állandóan munkálkodó, szakértő-diplomatát látunk. A komoly, felelősségteljes szakreferensi munkára történő nevelést a Monarchiában az oktatási rendszer feladatává tették. A Keleti Akadémia Ugrón felvételekor már több mint száz éve működött és a dunai monarchia fiatalságának a vágyálmok főiskolájátjelentette. Már maga a felvétel ténye a kiválasztottak közé emelte a növendékeket. A perspektívák pedig a biztos megélhetést ígérték. Annyi bizonyos, hogy a jelenleg is álló mezőzáhi kastélyt maga Ugrón István építtette 1909 és 1911 között. Több mint két évtizedes szolgálat után, miközben az építés alatt Bukarestben szolgált I. osztályú tanácsosként, befejeződésekor pedig már Belgrádban volt nagykövet: excellenciás úr, a legmagasabb fizetési osztályok egyikében. A kastély „50 méter hosszú emeletes homlokzatával, bástyaszerű tornyaival, díszes kőfaragásos főbejáratával egy középkori francia kastélyra emlékeztet."12 5 De hogy mennyire tekinthető Ugrón „hivatali értelmiségnek"? Minden bizonnyal nagymértékben, mégpedig annak a legnagyobb presztízsű és a legműveltebb rétegéből. A Keleti Akadémia hallgatói közül sokan tudtak öt nyelvet, Ugrón tizenhármat tudott, köztük a törököt, az arabot és a perzsát.12 6 Varsói működésének ebben a vizsgált vékony, de nagy jelentőségű szeletében az oroszt és a lengyelt használta. Általuk könnyen mozgott nemcsak a varsói társasági életben, hanem az utca emberei között is, ideális típusaként a „kapuőrnek". Aki ugyanakkor különleges történelmi helyzetbe került, különleges és kényes feladatokkal. Az utasításokkal gyéren ellátott delegátus egyre inkább függetlenítette magát a központtól. 1918 késő nyarára ez a cselekvési önállóság már odáig vezetett, hogy a helyi lengyel erőkkel karöltve szervezett a német politikával szemben sajtókampányt. Igaz, hogy előtte bejelentette Buriánnak, hogy ezt fogja csinálni. Ez már augusztus végén történt, amikor a németek kampányszerűen felvásárolták a varsói, korábban osztrákbarát lapokat, hogy azokon keresztül propagandát fejtsenek ki az ausztropolonista megoldás ellen. (Ugrón szerint nem éppen a szövetségesi lojalitás normáival egyezően.) Ugrón egy korábban más 123 Somogyi Éva írásbeli közlése 124 Somogyi É., i. m. 37. 125 http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3564 (2011. 10. 21.) 126 A törököt, arabot és a perzsát kötelező nyelvként tanították. Ugrón nyelvtudásáról eltérő számadatok állnak rendelkezésünkre. Mivel a nyelvtudásnak különféle szintjei vannak (a jelenlegi rendszer egy hatfokozatú skálából áll), ezért elképzelhető, hogy a 13-as szám is használható adat.
