Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417

1452 TEFNER ZOLTÁN pontos rendelkezések írták elő azt, hogy a diplomáciai státushoz az oda felveen­dőnek milyen vagyonnal kellett rendelkeznie. A konzuli szférára ez a rendelke­zés nem vonatkozott. Az elején Ugrón sem lehetett vagyonos, mert későn, csak 1909-ben vették át a külügyi körbe.12 3 Ha tehát nem volt vagyona, akkor Ug­ronban is a Konrád-Szelényi tanulmányban említett álláskeresők egyikét lát­hatjuk. Megszabadult az állam egy potenciális elégedetlentől, egy „ellenzéki ne­mesi reformértelmiségitől"? A pálya kilátásai sokakat vonzottak. A diplomáciát sokan úri passziónak tekintették, délelőtti kilovaglás, kártyajáték a klubban, esti társasági élet, foga­dások... Tallián Dénes osztálytanácsos így nyilatkozott erről: „Úr vagyok és nem Beamter, ki passzióból szolgál ott és addig, amíg neki tetszik."124 Lehet, hogy kezdetben Ugrón szemei előtt is ez az életideál lebeghetett, de a pályán már egy állandóan munkálkodó, szakértő-diplomatát látunk. A komoly, felelős­ségteljes szakreferensi munkára történő nevelést a Monarchiában az oktatási rendszer feladatává tették. A Keleti Akadémia Ugrón felvételekor már több mint száz éve működött és a dunai monarchia fiatalságának a vágyálmok főis­kolájátjelentette. Már maga a felvétel ténye a kiválasztottak közé emelte a növen­dékeket. A perspektívák pedig a biztos megélhetést ígérték. Annyi bizonyos, hogy a jelenleg is álló mezőzáhi kastélyt maga Ugrón István építtette 1909 és 1911 kö­zött. Több mint két évtizedes szolgálat után, miközben az építés alatt Bukarest­ben szolgált I. osztályú tanácsosként, befejeződésekor pedig már Belgrádban volt nagykövet: excellenciás úr, a legmagasabb fizetési osztályok egyikében. A kastély „50 méter hosszú emeletes homlokzatával, bástyaszerű tornyaival, díszes kőfara­gásos főbejáratával egy középkori francia kastélyra emlékeztet."12 5 De hogy mennyire tekinthető Ugrón „hivatali értelmiségnek"? Minden bi­zonnyal nagymértékben, mégpedig annak a legnagyobb presztízsű és a legművel­tebb rétegéből. A Keleti Akadémia hallgatói közül sokan tudtak öt nyelvet, Ugrón tizenhármat tudott, köztük a törököt, az arabot és a perzsát.12 6 Varsói működésé­nek ebben a vizsgált vékony, de nagy jelentőségű szeletében az oroszt és a lengyelt használta. Általuk könnyen mozgott nemcsak a varsói társasági életben, hanem az utca emberei között is, ideális típusaként a „kapuőrnek". Aki ugyanakkor különle­ges történelmi helyzetbe került, különleges és kényes feladatokkal. Az utasítások­kal gyéren ellátott delegátus egyre inkább függetlenítette magát a központtól. 1918 késő nyarára ez a cselekvési önállóság már odáig vezetett, hogy a helyi len­gyel erőkkel karöltve szervezett a német politikával szemben sajtókampányt. Igaz, hogy előtte bejelentette Buriánnak, hogy ezt fogja csinálni. Ez már augusztus végén történt, amikor a németek kampányszerűen fel­vásárolták a varsói, korábban osztrákbarát lapokat, hogy azokon keresztül pro­pagandát fejtsenek ki az ausztropolonista megoldás ellen. (Ugrón szerint nem éppen a szövetségesi lojalitás normáival egyezően.) Ugrón egy korábban más 123 Somogyi Éva írásbeli közlése 124 Somogyi É., i. m. 37. 125 http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3564 (2011. 10. 21.) 126 A törököt, arabot és a perzsát kötelező nyelvként tanították. Ugrón nyelvtudásáról eltérő számadatok állnak rendelkezésünkre. Mivel a nyelvtudásnak különféle szintjei vannak (a jelenlegi rendszer egy hatfokozatú skálából áll), ezért elképzelhető, hogy a 13-as szám is használható adat.

Next

/
Thumbnails
Contents