Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417

UGRÓN ISTVÁN ÉS A NÉMET KÜLPOLITIKA 1918 TAVASZÁN 1453 célra a delegációnak küldött pénzügyi támogatás megbontatlan számláját127 használta fel arra a célra, hogy a németekkel szemben ellen-sajtókampányt in­dítson. Persze ugyancsak lengyel újságírókat megfizetve. Egyikük, Baranowski, a kormány sajtófőnöke találta ki az egész akciót, s ő volt, aki egy ügynök beikta­tásával végre is hajtotta azt. Tervet készített, megszervezte az egész kampányt, tárgyalt a nyomdákkal. Baranowski Petrikauba tette át az akció székhelyét, mi­vel „a varsói lapok akkor már mind a németek fennhatósága alatt álltak".128 Ugrón nem csinált semmit, csak koordinálta Baranowski tevékenységét. Ez az utóbbi fejlemény mindenképpen kíváncsivá tehet bárkit arra, hogy milyen is lehetett Ugrón viszonya magukhoz a németekhez. A válaszunk ismét csak az, ami a lojalitásával kapcsolatosan is volt: igen jó, de azért ambivalens, azaz egy időben kétirányú. Sok némettel, magával Beselerrel, Lerchenfelddel, Oettingennel is jó kapcsolatokat ápolt, de erkölcsi alapállásukkal és az egész német politikával szembenállt. Külön kellett választania a személyes oldalt a hatalmi politikától, amelyben a döntéseket általában nem a józan értelem, ha­nem a nagyobb erő befolyásolja. Ha lehet hinni a legendáknak, akkor szemé­lyes, sőt baráti kapcsolatban állt magával Vilmos császárral is (állítólagos mező­záhi vendégeskedés és székelyföldi medvevadászatok [?] okán).12 9 Az ügy azonban ennél sokkal bonyolultabb, s egy Ugronról rajzolandó ala­posabb kép elkészítését igényli. Ugrón fiatal korában — mint ahogy a közvetle­nül a kiegyezés előtt született fiatalság nagy része — az Andrássy Gyula képvi­selte oroszellenes alapon állt. Egyetértett a szövetségi politikával, s habár nem szerette Bismarckot, Németországban biztonsági tényezőt látott. Ugrón család­fájának adataiból rögtön előtűnik — anyja neve Kendeffy Rozália —, hogy ro­konságban állt az egykori közös külügyminiszterrel. Konkrét utalásunk arra megint csak nincs, hogy közelebbi kapcsolat állt volna fenn közöttük. Az azon­ban biztos, hogy a fiatal Ugrón pályáját Kállay Béni egyengette, aki viszont bi­zalmas baráti viszonyban állt Andrássyval. (Igaz persze az is, hogy Kállay na­gyon sokak pályáját egyengette még.) Az Andrássy utáni generációk is úgy véle­kedtek, hogy a politikai barátság a németekkel hasznos Magyarországnak. Ami­kor azonban Oroszországot az 1917-es forradalom, s az azt követő bolsevik puccs kiütötte Magyarország ellenségeinek sorából, sokakban felmerült a kér­dés: Mi végre Németország? Ráadásul a Monarchia alapvető érdekeit semmibe vevő Németország? Azok számára pedig, akik a Keleti Akadémia nevelése követ­keztében a feltétlen birodalmi lojalitás elvét vallották, a Német Császárságot kife­jezetten veszélyes szomszédnak kezdték látni. Ezek közé tartozott Burián is, Tisza barátja és bizalmi embere, Buriánnak viszont Ugrón volt a bizalmi embe­re. Valahogy ez lehetett a helyzet Ugrón Istvánnal 1918 tavaszán. 127 „Mint ahogy az Excellenciád előtt ismert, annak idején Czernin gróftól kaptam a megbíza­tást, hogy buzgón propagáljam az ausztropolonista megoldást [...]." Ugrón számjeltávirata Burián­nak, 1918. augusztus 31. HHStA. PA. Krieg 56/a/7. Karton rot 1015. 128 „|Baranowski — T. Z.] Petrikauban egy időről-időre megjelenő, hangsúlyozottan ausztro­polonista röpiratot akar kiadni (illegálisan, azaz a cenzúra megkerülésével), amit aztán Petri­kauból terjesztenének. A »L^cznosc« [Kapcsolat - T. Z.] címet viselné, s a »Dziennik Narodowy« szerkesztősége bocsátaná ki." Ugrón Buriánnak, 1918. augusztus 31. HHStA. PA. Krieg 56/a/7. Karton rot 1015. augusztus 31. 129 Simon István családtörténet-kutató szóbeli közlése

Next

/
Thumbnails
Contents