Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Tefner Zoltán: Ugron István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában VI/1417
1442 TEFNER ZOLTÁN pontokat. De a Német Birodalom történelmi határainak a megváltoztatásra sem jelentett akadályt, ha a katonai szempontok úgy diktálták. Ludendorff Nyugat-Poroszországot a lengyel Pufferstaattól elválasztó határvonalaként például a Narva folyót jelölte meg, olyan helységeket említve, mint Ostrolçka, Lomza, Osowiec.84 Ennél délebbre már aligha mehetett volna. Egy másik terv a Bug vonalát jelölte meg. 1916-ban a Pleß-i német főhadiszálláson folytatott tárgyalásokon elhatározták, hogy szabad utat engednek az új lengyel állam megalapításának, ám annak életlehetőségeit ezekkel a szűk határokkal nagyon szűkre szabták. A „határkiigazítások" a Pleß-i tervezetet 1916 decemberében még felül is múlták.85 Hindenburg új határkiigazítási javaslattal állt elő, amelynek értelmében a határt egészen Bug folyóig kellett volna előretolni. Hindenburg úgy interpretálta a továbbfejlesztett tervet, hogy Németország „teljesen ölelje körül az új Lengyelországot", s ezáltal minél rövidebb legyen a védendő lengyel-orosz határ.86 A támadás irányát keresztező nagyobb folyó a feltételezett jövőbeli támadóra — jelen esetben a szovjetekre — nézve nagyon kényelmetlen lehet. A hadszíntér védelméről szóló hadászati tanítás szerint a megerősített folyóvédelem nagyon jó eredményt ígér,8 7 de csak abban az esetben, ha a védő nem mindent a folyó védelemre alapoz. Ha az ellenség a folyóvédelmet áttöri, annak következménye mindig káosz és katasztrófa.8 8 Hindenburg számára a Bug, Ludendorff terve számára a folyóvédelem vonala a Narva volt, s a Narva mögött olyan terepszakasz, amelyen nem volt található semmilyen jelentős folyó, ellenséges támadás esetén tehát nyitva állt volna az út Danzig és Königsberg felé. A támadó ellenség fogadására, esetlegesen az ellentámadásra a hadászat a hídfőállást alkalmazza, olyan megerősített pontokat a folyó túlsó oldalán, amely növeli a folyóvédelem hatékonyságát. Ostroïçka, Lomza és Osowiec a Narva bal partján ilyen hídfőállás-szerepet kaptak volna a német nagyvezérkar terveiben. A katonailag egyébként teljesen szakszerű elképzelésnek csupán egy gyenge pontja volt, hogy ezek a városok soha sem tartoztak a Német Birodalomhoz, másrészt viszont a terv a Németországhoz csatolandó jelentős területek miatt — ahogy a fentiekben már többször említettük — Lengyelország negyedik felosztásával lett volna egyenlő. De nemcsak a Narva- illetve a Bug-vonal miatt lett ez a terv a lengyelek számára elfogadhatatlan, hanem a Suwalki-körzet miatt is, amelynek megszerzésében a német tábornokokat a fentiekhez hasonló meggondolások vezették.89 Nem is beszélve a d^browai szénmedencéről, amelynek azért lett nagy katonai jelentősége, mert a német hadigépezetnek, valamint a háború utáni német 84 Potter jelentése Buriánnak, 1918. október 3. HHStA. PA. Liasse Krieg 56/a/7. K 1016. Potter moszkvai osztrák-magyar főkonzul másolatban küldte el Burián István közös külügyminiszternek az orosz sajtóban, a Moszkovszkie Vjedomosztyiban megjelent levélváltás német fordítását. 85 Szokolay K., i. m. 118. 86 Uo. 87 Carl Clausewitz: A háborúról. II. kötet. Budapest, 1962. 350. 88 Uo. 89 S. Burián, i. m. A németektől Burián első minisztersége alatt is mindig azt hallotta, hogy mennyire fontos számukra a keleti határ „katonai tagolása". 69.
