Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117
KÁNYA KÁLMÁN ÉS EURÓPA GAZDASÁGI ÚJJÁÉPÍTÉSE 137 Malcomes egyaránt úgy véli: újra kell kezdeni, mivel nincs hova visszatérni, hiszen — emeli ki Malcomes — a szokványos nemzetközi rendszer nem létezik többé. Továbbá azt is hangsúlyozza a közgazdász, hogy a világgazdaság jó működése csak nagy, önmagukban önellátó egységek kialakítása esetén képzelhető el."8 1 A gazdaság világméretű összefogásának szükségességét Malcomesen kívül Dános Árpád és Magyar Miklós is hirdette. O mutatott rá arra: a bajok legfőbb oka, hogy a gazdaság világgazdasággá lett, de e tényt nem ismerték még fel.8 2 Kánya munkája azonban már ennek szellemében íródott. Kánya nem csupán felemlegeti a világgazdaságban bekövetkezett, vagy éppen bekövetkező súlyponteltolódásokat, hanem megállapítja, hogy ennek ellensúlyozására8 3 Európán belüli összefogásra, s a helyzetnek megfelelő cselekvésre van szükség. Az Európa-gondolatot egyébként élénk vita övezte Magyarországon. Wollak Jenő az USA politikáját elemezve már 1929-ben arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországot meg kell védeni attól a nyomástól, melyet az USA világpiaci előretörése következtében kénytelen elszenvedni.84 A mozgalom — s ebben magyar támogatói egyetértettek — az Egyesült Államok elleni védekezést szolgálhatja.85 Ebből következik, hogy a hozzáértők a mozgalom megjelenését követően, sőt esetenként korábban is8 6 elemzik azokat a világgazdasági folyamatokat — elsősorban a világgazdaságban végbemenő súlyponteltolódást —, melyek Európa rovására más kontinensek, elsősorban az USA javára végbementek). Ezekkel Kánya is foglalkozik. A világgazdasági viszonyrendszerbe ágyazott európai kooperáció ötlete tehát korántsem volt újszerű gondolat, az viszont mindenképpen szokatlan, hogy mindezt pozícióban lévő politikus jegyezte le, arról nem beszélve, hogy ez a politikus Magyarország koncepciózus külügyminisztere.8 7 Ormos Mária széles körű kutatásaiból ráadásul kiderül, hogy — noha 1928 és 1932 között ez komoly érdeklődésre tartott számot — 1933-at követően alig találunk valakit, aki az ilyen jellegű együttműködésben komolyan hitt.8 8 Mindehhez hozzátehetjük, hogy a vesztesek kormányzati, sőt szélesebb politikai köreiben azért sem támogatták a kooperációs törekvéseket, mert ezzel óhatatlanul azt a látszatot keltették, hogy lemondanak a revízióról, és elismerik a háború utáni status quo-t. Ezt személyesen Kánya szájából is hallhatták a magyar képviselőház tagjai, a külügyminiszter 1936. május 28-án elmondott beszédében. „A magyar külpolitika lojalitása a békülékenység terén odáig ment, hogy amikor tavaly felmerült a Duna menti népek közötti viszony újjárendezésének eszméje, a magyar kormány késznek nyilatkozott (sic!) erre irányuló tárgya-81 Béla Malcomes: Zur Weltkonferenz. Verlag Dr. Georg Vajna &Co, Budapest, 1933. Idézi: Ormos M.: A világválság, i. m. 108. 82 Magyar Miklós: Az ember és a gép harca. Bp. 1933. 8 ! Elsősorban az USA kereskedelmi és pénzügyi területen mutatott előretörésének kivédésére. 84 Ormos M. : A válság i. m. 77-78. 85 Uo. 78. 86 Jacobi Olivér a Közgazdasági Szemlében már 1928-ban felvetette az Európa-kérdést és az integráció ügyét. Részletesen 1.: Ormos M.: A világválság, i. m. 78. 87 A 1920-as évek elején Coudenhove-Kalergi által kezdeményezett Páneurópa mozgalomhoz sokan, köztük sok politikus is csatlakozott. Magyar részről Gratz Gusztávot, Apponyi Albertet, s a közgazdász Hantos Elemért és Ruttkay Lászlót sorolhatjuk közéjük. 88 Ormos M.: A világválság, i. m. 112.
