Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359
A HITLERJUGEND KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 1371 során alapvető szempont volt, hogy a birodalomhoz különösen közel álló fiatalokat (háromhatalmi egyezmény országai és germán országok) megkülönböztetett bánásmódban kellett részesíteni. Velük mindig németül kellett beszélni, mert aki meg akarta ismerni a birodalmat, és aki tárgyalni akart a HJ-tal, attól elvárták, hogy beszéljen németül. Külföldi csoportokkal való kapcsolattartás esetén az általános szabály háborúban az volt, hogy az egyes területeket ilyen utakra vagy ilyen küldöttségek fogadására a BIV hivatala jelölte ki. Eltérő volt a helyzet, ha az adott területek már régóta működő kapcsolatokkal rendelkeztek, ilyenkor az újabb kapcsolatfejlesztésre a BIV hivatala adott engedélyt. Ezek száma a háborúban már nem volt számottevő. A Hitlerjugend vállalta fel a Németországban dolgozó ifjúmunkások gondozását is.32 A külföldi ifjúságokkal való kapcsolattartás egyik legfőbb formája a közös táborozás volt, amelyek a bajtársi együttműködést, a szellemi és kulturális cserét és a sportversenyeket szolgálták, így fő jellegükből adódóan más- és más táborok léteztek. Az ifjak egyéni cseréje egyes HJ- és BDM-vezetők hosszabb külföldi tartózkodását feltételezte egy külföldi családnál, mely az érintett országról szerzett ismereteknek és az adott ország nyelvének elmélyítését szolgálta. Az ilyesfajta külföldön tartózkodás után a vendéglátó család küldte ki gyerekét a birodalomba. A végrehajtáshoz szükség volt a Külügyi és Népiségi Hivatal állásfoglalására, hogy az adott országba kívánatos-e ilyen egyéni csere.3 3 A különböző ifjúsági küldöttségek cseréjénél a fő szempontot az jelentette, hogy képet közvetítsenek a külföld felé a német ifjúságvezetésről és nevelésről, hogy baráti kapcsolatokat alakítsanak ki és ápoljanak, illetve megismerjék a külföldi ifjúsági létesítményeket. A külvilág felé azt kívánták közvetíteni, hogy a HJ együttműködési törekvése a világ többi ifjúságával töretlen. Az ifjú külföldiek birodalmi vendégtartózkodásának elsődleges célja az volt, hogy évről-évre minél több fiatalt ismertessenek meg a Hitlerjugend körében a nemzetiszocialista Németországgal, létesítményeivel és életformáival. Az ilyen fiatalokat a Külügyi és Népiségi Hivatal hívta meg, és utalta ki az egyes területekhez.34 A Külföldi Vezetőszolgálatban (Ausländer-Führungsdienst) HJ-önkéntesek mutatták meg külföldieknek a HJ létesítményeit, illetve a helyi nevezetességeket. Emellett az átutazó vagy rövid ideig Németországban tartózkodó fiatalok gondozását is ellátták. Ez a gondozási tevékenység kiterjedt a német ifjúsági szállókban megszálló, Németországban vándorló külföldi csoportokra is. „Légy udvarias, de nem megalázkodó, büszke, de nem hivalkodó. Beszélj németül a hozzánk látogatóval. Kerüld a minősítő jelzőket, de húzd el időben, soha ne beszélj katonai és hadigazdasági dolgokról. " - hangzott a jelszó.35 A külföldi munkaközösségek (Auslandskundliche Arbeitsgemeinschaften) feladata az volt, hogy a nyelvileg tehetséges és a külföld iránt érdeklődő HJ-32 Die Auslands- und Volkstumsarbeit der Hitler-Jugend im Gebiet. Nur für den Dienstgebrauch! RJF, Berlin 1942, 19-21. 33 Uo., 22-24. 34 Uo., 24-29. 35 Uo., 29-31., Anlage 6.
