Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359
1372 VITÁRI ZSOLT tagokat összefogja és iskolázza. Lehetőséget kaptak arra, hogy megismerkedjenek egy adott külföldi ország viszonyaival, és hogy felkészítsék őket azokra a feladatokra, amelyek külföldön egy németre hárulnak. A munkaközösségeket általában az államközi társaságoknál, más esetben HJ-otthonokban vagy iskolákban helyezték el. Altalános szabály szerint nyolcnaponta került sor a kurzusokra. A két órás kurzusokon a BIV ajánlása alapján negyed órát beszélgettek a legutóbbi találkozás óta az érintett országban bekövetkezett bel- és külpolitikai változásokról, egy órát tett ki a külfölddel kapcsolatos előadás, háromnegyed órát pedig a nyelvtanulásnak szenteltek. Minden munkaközösségben maximálisan 25 főt láttak optimálisnak, hogy a vezető mindenkivel foglalkozni tudjon. A BIV ajánlása szerint a munkaközösségek legalább két féléven keresztül működtek, s vagy egy országgal vagy egy nagyobb területtel (mint Elő-Azsia, Afrika, német keleti területek stb.) foglalkoztak. Az előadásokban érintették az általános és politikai földrajz, a gazdaság, a történelmi fejlődés, a népiségi összetétel, az államfelépítés, a bel- és külpolitika, a kulturális és szociális létesítmények, a vallás és világnézet (mint a gondolkodás és a cselekvés alapja), az életszokások, az ifjúságnevelés és ifjúsági szervezetek, a hadsereg, a gyarmatügy, a sajtó és a művészetek témaköreit. A munkaközösségek vezetői olyan HJ-vezetők, akik személyesen ismerték az érintett országokat, s beszélték annak nyelvét. A munkaközösség esetében különösen ügyeltek arra, hogy érintsék a népi németséget, a határvidéki németséget, a néppolitikai és külpolitikai kérdéseket, valamint a német magatartását a világban.36 A küföldi utak előkészítése A háború ideje alatt alapelvként jelent meg, hogy az ifjúság külföldi útjai nagyszámban nem kívánatosak. Az utak számának valóban drasztikus csökkenésével a döntés ismét minden út esetében visszaszállt a BIV Külügyi és Népiségi Hivatalára.3 7 Az egyes területek által felterjesztett utak csak kivételes esetben kaptak engedélyt. Vagyis ettől kezdve a felső szinten szervezett utak kerültek előtérbe, míg a HJ alsóbb szintjein tervezett utakat javarészt leállították.38 Ez pedig újabb lépés volt a központosítás irányába. 1941-re a BIV azt az elvet kívánta érvényesíteni, hogy minden területnek és főkörzetnek évente egy utat engedélyeznek, de egyúttal kijelölik számukra az úticélt. Az utazó csoportok maximum 25 fősek lehettek, s egy vezető irányítása alatt álltak. A résztvevőknek legalább 16 évesnek kellett lenniük, és a HJ-ban alsóbb vagy középvezetői posztot kellett betölteniük. Közülük a legtehetségesebb vezetőket akarták ki-36 Uo., 32-37. 37 Bearbeitung von Auslandsfahrten Jugendlicher während des Krieges. Reichsbefehl, 8/K, 3. November 1939, 11. (BArch, NSD 43/1, 132162.). 38 Auslandsfahrten. Reichsbefehl, 29/K, 16. Februar 1940 - BArch, NSD 43/1, 132785.; Fahrten in das Protektorat Böhmen und Mähren. Reichsbefehl, 50/K, 1. Juli 1940 - BArch, NSD, 43/1, 133085.; Einreise von HJ-Einheiten ins Generalgouvernement. Reichsbefehl, 66/K, 18. November 1940 - BArch, NSD 43/1, 133333.
