Századok – 2011

KÖZLEMÉNYEK - Rab Virág - Tóth Imre: Kánya Kálmán és Európa gazdasági újjáépítése. A Közép-Európa gondolat Der Neubau Europas. Egy ismeretlen kézirat I/117

136 TÓTH IMRE-RAB VIRÁG denciáját, és megállapítva, „hogy a gazdaság kezd koalíciós területekre szétesni." Később azzal folytatja, hogy „(...) a szövetségesek kisebb nagyobb mértékű előnyben részesítésének az árát a kívül maradók fizetik meg". Meggyőző külke­reskedelmi adatokkal alátámasztva mindazonáltal arra is felhívja a figyelmet, hogy a legnagyobb ipari országok közül kettő, Japán és az Egyesült Államok ki­vitele áttöri a blokkhatárokat.7 8 Utaltunk már arra, hogy Kánya ugyan nem fordult el a korábban általa preferált német vonaltól, ám az írás születésének pillanatában már tisztában volt az ebben rejlő csapdákkal és veszélyekkel. Jól vette észre azt is, hogy a tör­ténelem olyan pontjához ért, mely teljesen új megközelítést és szemléletet kö­vetel ahhoz, hogy az eddigi károkat („.. .rombolás kora, mely jogcímeket semmi­sített meg és átviharzott a természetes határokon.. ,"7 9 ) helyre lehessen állítani. E helyen lényeges megjegyezni, hogy a szöveg egyes részei többféle értelmezést is lehetővé tesznek. Az itt kifejtett nézetek — csakúgy, mint a teljes írásműben tetten érhető szellemi és érzelmi állapot — emlékeztetnek Hantos Elemér 1932-ben lejegyzett gondolataira. Ezekben Hantos — amellett, hogy minden idegszá­lával tiltakozik az akkori szituáció és várható következményei ellen — olyan történelmi helyzetet diagnosztizál, amelyben a legnemesebb emberi törekvé­sek, a legmagasztosabb nemzeti ideálok követése egybeesik a józan ész követel­ményével. Ez utóbbiról így ír: „(...) megállapodások, szerződések, egyezmények hosszú sorával új politikai, gazdasági és kulturális rendet teremteni, mely az egyes államok fenségjogát, polgárainak nemzeti érzületét tiszteletben tartja és közöttük olyan együttműködést tesz lehetővé, [amelyben] minden egyes rész az egész javát szolgálja, amikor saját jól felfogott érdekeit követi."8 0 Kánya — az­zal a felismeréssel, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség — az újrakez­dés lehetséges kereteit Hantoshoz hasonlóan jelöli ki. Univerzális javaslata a problémák megoldására az együttműködés, világgazdasági, kontinentális és re­gionális szinten. Elképzelései egybevágnak számos, a korban alkotó nemzetkö­zi és magyar gazdasági szakember elgondolásaival. Komoly hasonlóságot fedezhetünk fel Kánya írása és néhány magyar gaz­dasági kérdésekben jártas gondolkodó véleménye között. Meg kell azonban je­gyeznünk, hogy mindannyiuk írása korábban keletkezett, mint Kánya fogal­mazványa, s ráadásul németül is megjelentek, vagyis Kánya olvashatta őket. Mindenesetre meglehetősen ritka, hogy egy aktív politikus mindenféle társa­dalmi nyomás nélkül hasznosítsa a közgazdászok javallatait. Az egyik ilyen ma­gyar gondolkodó Malcomes Béla közgazdasági, gazdaságtörténeti szakember, aki 1933-as könyvében a londoni világgazdasági konferenciával foglalkozott, de közvetve a világgazdaság helyzetét is bemutatta. Malcomes nemcsak az euró­pai, de a világméretű együttműködést is helyeselte. S a Kányától már idézett sorokat előlegezi, amikor arról számol be, hogy a kontinensek és az országok kölcsönösen egymásra vannak utalva, s hogy a világkereskedelem széttéphetet­len kapcsolatokat teremtett. Abban is hasonlóságot láthatunk, hogy Kánya és 78 Kézirat, fol. 83-84. 79 Kézirat, fol. 81. 80 Hantos Elemér: Magyarország gazdasági integritása. Bp. 1932. Idézi: Bekker Zs.\ Euró­pa-gondolat i. m. 49. és Pallai L.: Hantos i. m. 587.

Next

/
Thumbnails
Contents