Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359
A HITLERJUGEND KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 1361 ifjúsági szolgálati kötelezettség, mint a birodalomban élőkre. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt Külföldi Szervezete (NSDAP AO) keretében működő HJ-csoportok a birodalmi HJ hathatós támogatásával a világ több tucat országában fejtették ki tevékenységüket. Gondot fordítottak arra, hogy ezek a csoportok is minél inkább a birodalmi HJ-színvonal közelébe kerüljenek. Ezt szolgálták az olyan nagy nyilvánosságot kapó rendezvények, mint az 1935-ös Németország-tábor, a Németország-túra vagy éppen a 1939-ben megrendezett Wilhelm Gustloff tábor. Nem volt kevésbé fontos a már több évszázada külföldi országokban élő népi németség sem, melyek ifjúságánál a birodalmi Hitlerjugendtől való tudatos megkülönböztetés érdekében fokozatosan és egységesen a Német Ifjúság elnevezést vezették be, miközben e szervezetek — legalábbis a szándékok szerint — a HJ hű másai voltak szinte minden tekintetben. A népi német ifjúság gondozása terén a Hitlerjugend sikerrel kerekedett felül a már évtizedek óta ezt a tevékenységet folytató Egyesület/Népszövetség a Külföldi Németségért (Verein/Volksbund für das Detschtum im Ausland, VDA) elnevezésű szervezettel szemben is. Az egykori gyarmatok iránti felelősség erősítése is szerves részét képezte e tevékenységnek. A HJ külföldre irányuló tevékenységének leglátványosabb részét azonban a külföldi ifjúságokkal fenntartott kapcsolatai képezték. A kezdeti visszaesés után a Hitlerjugend évről évre több csoportot és HJ-tagot küldött külföldre, s nagy volt az érdeklődés Németország iránt is. A német ifjúsági szállók a legnagyobb külföldi látogatottsággal büszkélkedhettek a világon. A kétoldalú kapcsolatok mellett látványosak voltak az olyan rendezvények, mint a rádiós körkapcsolás, illetve egyes országok ifjúságával létrejövő közös rádióadások, az olimpiai ifjúsági találkozó és egyéb mozzanatok. (1. ábra) A harmincas években a HJ „külpolitikáját" egyértelműen a kétoldalú kapcsolatok dominálták, a külföldre vezető utak túlnyomó többsége is egyetlen országot érintett. A legkiterjedtebb és összetettebb kapcsolatrendszer a kiemelt partnerekkel jött létre. Míg azonban Ausztria a külföldi németség gondozása révén volt hangsúlyozottan fontos, Olaszország és Japán pedig az ideológiai rokonság és a későbbi szövetségesi partnerség miatt töltöttek be fontos szerepet, addig Nagy-Britannia és Franciaország a diplomáciai „kényszer" hatására kerültek a HJ külföldre irányuló tevékenységének középpontjába. A kapcsolatok azonban a dél-amerikai térségtől egészen Japánig előfordultak, s gyakorlatilag körbehálózták az egész glóbuszt. A HJ külkapcsolatainak fő színtere mégis Európa maradt, leginkább keleti szomszédaihoz és a délkelet-európai térséghez fűzték szoros szálak. A HJ külföldi tevékenységének szellemisége és lehetőségei a háború idején Artúr Axmann, az 1940-ben debütáló, új birodalmi ifjúságvezető nem volt kevésbé elkötelezett a HJ külföldi kapcsolatainak fejlesztésében, mint elődje, Baldur von Schirach.3 Az elkötelezettség és az ambiciózus célok azonban kevés-3 Torsten Schaar, Artúr Axmann. Vom Hitlerjungen zum Reichsjugendführer der NSDAP -eine nationalsozialistische Karriere. Universität Rostock, Rostock 1998, 313.
