Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vitári Zsolt: Európai összefogás a bolsevizmus ellen. A Hitlerjugend külföldi kapcsolatai a világháború idején VI/1359
1362 VITÁRI ZSOLT nek bizonyultak, mert a Hitlerjugend 1938-ban csúcspontját elérő külföldi tevékenysége 1939-től a folyamatos hanyatlás útjára lépett, majd fokozatosan megszűnt. Csökkent azoknak az országoknak a köre is, akikkel kapcsolatot lehetett ápolni. Az Európán kívüli területek közül, amelyek addig sem játszottak túl fontos szerepet, csak a Japánnal működő kapcsolatrendszer maradt fenn. Európában is beszűkültek azonban a lehetőségek, hiszen Németország fél Európát bekebelezte — melynek egy részét közvetlenül, vagy közvetetten a birodalomhoz kapcsolta —, míg más részével megszakadtak (így például Nagy-Britanniával, Franciaországgal), vagy akadoztak (például a Balkán délebbi részeivel) a kapcsolatok. A háború idején — főleg a győzedelmes befejezés reményének időszakában — a HJ külföldi tevékenységének célja a korábbihoz képest csak kissé változott. Időközben ugyanis Németország Európa jelentős részét közvetlen uralma alatt tartotta, a maradék - egy-két ország pedig szövetségese volt. Ennek egyenes következménye volt, hogy ezt az abszolút hegemoniális pozíciót a HJ külföldre irányuló munkájának célrendszerében is érvényesítsék. Mivel az ifjúság olyan birodalomban nőtt fel, amelynek nagy feladatai voltak a külkapcsolatok terén is, az ifjaknak ideje korán foglalkozniuk kellett a birodalomnak az egyes idegen népekhez fűződő kapcsolataival és ez európai népiségi kérdésekkel. Magabiztosságra és önbizalomra nevelték az ifjúságot — amelynek alapját Németország hatalma jelentette —, s mindezt anélkül, hogy ezáltal látszólag veszendőbe ment volna a baráti külföld megbecsülése. A háború alatti változások viszont azt jelezték, hogy a rasszizmus a korábbinál nagyobb szerephez jutott, de a „faji szempontból" alsóbb rendű, a háborúban viszont szövetségesi rangot „élvező" országokkal és ifjúságaikai továbbra is fenntartották a tisztességes bánásmód látszatát.4 A háború idején a Hitlerjugend nagymértékben kívánt támaszkodni azokra a kapcsolatokra, amelyeket korábban alakított ki. 1939 októberében a BIV Külügyi Hivatala elrendelte, hogy minden korábbi partner címét gyűjtsék össze, hogy az ellenséges sajtó hírblokádját ezúton is megtörhessék, illetve hogy a korábbi külföldi partnerek lévén további információkhoz juttathassák az egyes országok közvéleményét.5 A megváltozott helyzetben azonban nemcsak a kapcsolatok irányai módosultak, de a rendelkezésre álló személyi és anyagi források is. Az irányokban jól kivehető súlypont eltolódások látszanak. A korábban középpontban álló és helyenként nagyon fejlett bilaterális kapcsolatok helyett előtérbe került az európai ifjúsági összefogás, amely hangot adva a közös háborús célok ifjúság általi teljes támogatásának több fórumon hívta fel magára a figyelmet, legyen az a sport, a kultúra vagy egyéb terület. Az összeurópai megoldás szűkebb formáját jelentette az ún. germán ifjúságok mind szorosabb hozzáláncolása a Hitler-4 Die Auslands- und Volkstumsarbeit der Hitler-Jugend im Gebiet. Nur für den Dienstgebrauch! RJF, Berlin 1942, 7-8. 5 Nennung von ausländischen Anschriften. Reichsbefehl, 7/K, 27. Oktober 1939, 9. (Bundesarchiv (BArch), NSD 43/1, 132145.); HJ-Angehörige mit polnischen oder russischen Sprachkenntnissen. Reichsbefehl, 7/K, 27. Oktober 1939, 9. (BArch, NSD 43/1, 132145.).
