Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja I/3
GÖMBÖS KORMÁNYPÁRTJÁNAK IDEOLÓGIÁJA ÉS PROGRAMJA 9 zőgazdaságot segítő intézkedésekről adott számot. E mellett csak a kisipar és a kiskereskedelem érdekeit szolgáló változásokat sorolt fel. Nem találhatunk viszont benne utalást olyan rendelkezésről, mely az iparnak, a kereskedelemnek vagy a pénzügyi szférának biztosított volna közvetlen előnyöket. Hasonló képet mutatnak a kormány gyakorlati intézkedései is. Gömbös első külpolitikai lépéseinek gazdaságpolitikai tekintetben legfontosabb célja a mezőgazdaság súlyos értékesítési gondjainak enyhítése volt.3 1 Hasonlóan sürgető feladatként kezelte a kormány a gazdaadósságok rendezését, s olyan apróbb intézkedéseket tett — a vasúti tarifakedvezmények biztosítását, a zsák, a rézgálic és a szérumok árának leszállítását, a borfogyasztási adó felére csökkentését, termelői bor vásárlását a hadsereg részére stb. —, melyek a mezőgazdasági termelők pozícióit erősítették.32 A Nemzeti Munkaterv gazdaság- és társadalompolitikai vonatkozású pontjainak másik fontos eleme „a kis- és középegzisztenciák szaporítása", gazdálkodási feltételeik javítása mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. Ezt nemcsak a termelési politika általános céljaként említette a szöveg (39. pont), hanem több konkrét intézkedést is kilátásba helyezett. A mezőgazdaságban az „egészséges telepítési politika" révén új, életképes kis és középbirtokok létesítését ígérte, védelmükről pedig a hitbizományi rendszer rájuk történő kiterjesztésével, valamint a „szövetkezeti önsegítés" támogatásával gondoskodott volna. (51-54. pont) Hasonló célt szolgált a háziipar fejlesztése (58. pont), a „nagy-, közép- és kisipar munkájának helyes megosztása és megszervezése" (57. pont), valamint a közép-és kisipar hitelellátásának megkönnyítése (81. pont). Ugyanebben a szellemben hangoztatta: „A jogszabályok igazi rendeltetése", hogy „ne a gyengébbet a termelőmunkában való részvételtől elriasztó tilalomfák és útvesztők legyenek". (29. pont) Ezek a feladatok kimondatlanul is annak a két gondolatnak — a mezőgazdaság dominanciájának biztosítása a gazdaság egészében, illetve új keresztény kis- és középegzisztenciák teremtése és a létezők megerősítése — a gyakorlati megvalósítását ígérték, melyek jegyében a fajvédők a húszas években megfogalmazták gazdaságpolitikai koncepciójukat.3 3 A fentiek magukban hordozták a harmadik tendenciát: egyrészt (gazdasági tekintetben) a pénzügyi szféra, az ipar és a kereskedelem, másrészt (társadalmi vonatkozásban) a nagytőke (és részben a nagybirtok) korlátozásának szándékát. Mindenekelőtt azáltal, hogy a mezőgazdaság, illetve a kis- és középegzisztenciák érdekeinek érvényesítése eleve csak a zömében zsidó érdekeltségű ágazatok és a magasabb tulajdonkategóriák rovására volt realizálható. Másrészt a Nemzeti Munkatervben az utóbbiak érdekeit szolgáló pontok megfogalmazása valóban általános, sőt „ködös". A konkrétabb pontok viszont — szinte kivétel nélkül — a korlátozásukra irányuló szándékot tükröznek. Altalános ér-31 Kónya S.: Gömbös kísérlete... i. m. 84-87.; Pritz P: Magyarország külpolitikája... i. m. 64-134., 150-167.) 32 Kónya S.: Gömbös kísérlete... i. m. 87-89.; Szuhai Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Akadémiai Kiadó, Budapest 1962. 282-294.; Gömbös pártja... i. m. 14. dokumentum 4-7. pont. 33 Vonyó J.: A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve... i. m. 413-420.
