Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1351 1030 oldalas szövegkorpuszba, amelyet Szent-Iványi Domokos volt diplomata, 1939-1941 között volt miniszterelnökségi osztályvezető állított össze olyan magyar diplomáciai iratokból, amelyek jelentős része az ország német megszállásának pillanatában (életeket, magyar érdekeket védendő) elégettetett, s így megmaradásuk csupán ennek a kéziratnak köszönhető.94 „Hangsúlyoztam — írja Barcza —, hogy egészen addig, amíg a németekkel együtt nekitámadtunk Jugoszláviának, az angol kormány és közvélemény határozottan megértő, türelmes, sőt jóindulatú álláspontot foglalt el. Azután megítélésünk egyszerre megváltozott, megtámadtuk Anglia egyik szövetségesét, politikailag tehát teljesen és aktívan az ellentáborba álltunk át, erkölcsileg pedig helyzetünk talán még rosszabb volt, mert a megtámadott Jugoszláviával kötött barátsági szerződésen aláírásunk tintája még meg sem száradt." Mindezt Barcza természetesen „leplezetlenül" mondta el Bárdossynak.9 5 így az emlékirat. Valójában azonban Barcza egyfolytában remélt olvasójához beszél, hiszen ebben a „beszédben" a Bárdossy számára evidens, részben pedig valótlan dolgok keverednek, következőleg azok a találkozón így — láthattuk május 23-i részletes naplóbejegyzését — aligha hangzottak el. tása, a másik pedig a saját sérelme. Ld. erre a következő jegyzetet. Juhász Gyula esetében pedig az a kérdés vethető fel, hogy amikor a DIMK V kötetébe (nagyon indokoltan) beválogatta a május 8-i keltezésű jelentést, akkor jegyzetben miért nem oldotta fel az 1964-es könyvével való nem csekély ellentmondást. A hatvanas évek magyarországi korszelleme több mint elégséges magyarázatát adja Barcza apokrif szövege használatának. A nyolcvanas évek jelentősen más világában a korrekció ellenben minden további nélkül elvégezhető lett volna. „Csupán"önkritikára lett volna szükség. 94 „Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi államtitkár gróf Teleki Pál utasítására hozzákezdett azoknak a külügyi okmányoknak az összegyűjtéséhez, amelyek a békekonferencián a magyar külpolitika igazolásául szolgálhattak. Elsősorban német-magyar vonatkozású iratokról volt szó. Ezek felhasználásával írta meg „A trianoni Magyarország külpolitikája" c. munkáját, amelynek kézirata megmaradt. A munka voltaképpen rövid összekötő szövegekkel az összegyűjtött külügyi okmányok szó szerinti másolatait tartalmazza. Forrásértéke azért jelentős, mert a közölt iratok tetemes részének eredetije megsemmisült. A kézirat megbízhatósága a fennmaradt okmányok alapján hitelesíthető." - írja Juhász Gyula „Magyarország külpolitikája 1919-1945" c. munkájának mindhárom kiadásában. (Kossuth, Bp., 1969, 363-364, 1975, 421-422, 1988, 467.) A második és harmadik, átdolgozott kiadásokban is rögzített téves állításokkal szemben Szent-Iványi Domokos Teleki Pál életében nem volt államtitkár, s a tőle kapott megbízás nem erre a feladatra szólt. Szent-Iványi Domokos diplomatát Teleki Pál 1939 nyarán a Miniszterelnökségre helyezi és megbízza egy osztály megszervezésével. Az osztály feladata a külföldi magyarság-kép tárgyilagosságának a segítése, s egyben a mind jelentősebb német nyomással szemben a magyar közvélemény tartásának az erősítése. Egyik önéletrajzi vázlatában Szent-Iványi így ír: „Bárdossy miniszterelnök, Antal, Hóman és Ullein-Reviczky unszolásának engedve széttöri a Tájékoztató Osztályt és Szent-Iványit Ullein-Reviczky felügyelete alá helyezi. A Tájékoztató Osztály romjaiból (ember és könyv-anyag, kiépített vonalak, stb.) Hóman felépíti a Teleki Pál Tudományos Intézetet, Antal a Propaganda Minisztériumot, Ullein-Reviczky pedig a Sajtó-Osztályhoz csatolt Kulturális Osztályt. Szent-Iványit később egyszerű levéltári munkával bízzák meg." A Református Egyház Ráday Levéltára. Bp. Szent-Iványi Domokos iratai. 4. doboz. Egy másik vázlatában a volt diplomata így ír: „Sz.I. legjobb barátai közül ekkor már Teleki és Darányi halottak voltak. Egy másik igen közeli munkatársa, Bárczy István azonban több barátjával együtt (jórészt Teleki Pál és munkaköréből) keresztülvitte, hogy Sz. I. a titkos iratok feldolgozására vonatkozó megbízást megkapja." (Uo.) Ebből arra lehet következetni, hogy Bárcziházi-Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár befolyásolta Kállay Miklós miniszterelnököt Szent-Iványi Domokos megbízására. így a munka valamikor 1942-ben kezdődhetett. 95 Barcza 1994, II, 11.
