Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
1350 PRITZ PÁL megvertek között leszünk. Bárdossy erősködött, hogy a németeket nem lehet, az ország is megvan erről győződve stb. stb.8 5 Majd londoni személyi dolgokról volt szó. Rosszallását fejezte ki, hogy két titkárom, Zsilinszky8 6 és Almássy8 7 ottmaradtak. Azt feleltem, hogy én mindkettőjüket felhívtam, hogy velem térjenek haza, de ők semmi esetre se, voltak erre hajlandók, és utóvégre erőszakkal nem cipelhettem el őket onnan magammal.8 8 Almássy esetében pedig ő maga táviratilag hozzájárult, hogy Almássy Kálmán ott maradjon. Ezt vitatni kezdte, majd azt mondta, hogy majd megmutatja ő, hogy az lesz, amit ő akar, egyszerűen behívatja katonának Almássyt, és ha nem jön, katonaszökevénnyé válik. Hogyan jöjjön, mondtam én, hiszen ma utazni nem lehet, pláne magyarnak Londonból Pestre? Ez neki mindegy, felelte ő, a 'törvény ma jogot ad nekünk mindenre, amit akarunk'. Nem akartam tovább vitatkozni, mert láttam, ez mily hiábavaló lenne. Megvolt átalkodva, vakon bízott a nácikban, és ő, aki volt Londonban is, utálta az angolokat. Nyilván mert rá sem néztek akkor.8 9 Utálkozva mentem el."9 0 Barcza összefoglaló jelentésének legendája... Emlékiratában Barcza azt írja, hogy Eden külügyminiszter (április 16-án tett) szavait annak idején jelentésben hozta kormánya tudomására.91 Ezt a jelentést azonban nemhogy nem írta meg, de azt a Bárdossyval folytatott heves vitájában sem hozta szóba. Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy londoni küldetését összefoglaló 1941. május 8-i jelentésében sincs nyoma a brit külügyminiszterrel folytatott találkozójának. Ám jóval később9 2 , vélhetőleg már a háborű után készít Barcza György egy Jelentést", amely a historiográfiában évtizedekig úgy rögzült, mintha ez lett volna a londoni időszakot lezáró „Összefoglaló jelentés". Holott az valójában Bárdossy László népbírósági felelősségre vonását segítő feljelentés lett. Azért mondjuk ezt és így, mert ez a Barcza-szöveg (és nem az autentikus május 8-i) került be az un. Szent-Iványi-kéziratba.9 3 Abba a nagy becsben tartott 85 A beszélgetés ezen részét a memoár lényegében hasonló módon adja elő. Barcza 1994, II, 11-12. 86 Zsilinszky Antalról van szó. A londoni követség követségi titkára. 87 Almássy Kálmán grófról van szó. Szintén a londoni követség követségi titkára. 88 Az emlékiratban Barcza így ír: „Zsilinszky és Almásy közölték velem, hogy Angliában szándékoznak maradni. Sokáig beszéltem velük, latolgatva a lehetőségeket pro és contra." Barcza 1994, I, 499. 89 Ennek mérlegeléséhez Id. a 3. oldal alján írottakat és a kapcsolódó 7. sz. jegyzetet. 90 Hoover Institution Archives, Stanford, California. György Barcza Nagyalásonyi Papers, Box 6, 1941-1944. 1941/184. 91 Barcza 1994, I, 500-501. 92 Ennek feltárása még alapos kutatást, s vélhetőleg nem kevés szerencsét igényel. 93 C. A. Macartney „csupán" azért bírálható, hogy a forráskritika minimumát sem alkalmazta. Pedig a birtokában volt Szent-Iványi-kéziratban (erre ld. a következő jegyzetet - PP) lévő Barczaszövegek némileg figyelmes elolvasása is világossá teszi azok vaskos ellentmondásait. Szent-Iványi esetében már az a kérdés is feltehető, hogy miért a hamis Barcza-szöveget vette be gyűjteményébe a rendelkezésére álló hitelessel szemben. Két (vélt) okot említünk meg. Az egyik Barcza befolyásoló ha-
