Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
1348 PRITZ PÁL Ezzel szemben az említett levéltárban a 182. oldaltól van meg a napló. Azt Barcza 1941. május 23-án gépelte le Budapesten a „Dunapalotában" vagyis a Duna parti Ritz szállodában. Ez a május 23-i bejegyzés kereken három gépelt oldal terjedelmű. John Lukacs ebből vette ki „ízelítőül" a május 23-i dátummal jelzett részt. Azt a részt, amely tehát nem a 23-i nap történéseit, hanem az időközben tovaszaladt majd' kerek hónap lejegyzésre fontosnak tartott eseményeit visszatekintőén rögzíti. Úgy véljük, hogy a tisztánlátás érdekében az egész szöveg idézése indokolt.7 7 Azért is, hogy a forrásközlés gyengeségéből, a kipontozásból nem ritkán következő tévedések veszélye (ismételten) világos legyen. „Naplómat itt folytatom. Összes naplóimat Lisszabonban hagytam egy ládában Wodianernél, mert nem tartottam ajánlatosnak magammal hozni Budapestre, hol a német és magyar politikai rendőrség egyszer kezeit rátehetné. Naplómat 1914 óta írom, a londoni idők feljegyzései ugyancsak nem német vagy pronémet olvasók számára íródtak. Egyszer talán majd visszakapom Lisszabonból írásaimat és naplóimat is, addig pedig folytatom feljegyzéseimet." (Kiemelés - EP) A kiemelt részek tehát egyértelműen jelzik, hogy 1941 áprilisában Barcza nem csupán „az 1941. január-májusi bejegyzéseket" hagyta Lisszabonban, hanem az összeset, sőt a tartalmilag meg nem határozott „írásait" is. „Az 1941. január-májusi bejegyzések" megfogalmazás egyébként nem felel meg a valóságnak, mert egyrészt Barcza a bejegyzéseit legkésőbb Lisszabonban befejezte, tehát „májusi" bejegyzéseket bizonyosan nem hagyhatott Lisszabonban, másrészt pedig május 23-án Budapesten készített egy visszatekintő feljegyzést. Jelen ismereteinkkel nem tudunk arra kérdésre válaszolni, hogy mikor kapta vissza Barcza a Lisszabonban hagyott anyagát, s akkor miért nem kapta vissza az 1941. január-április közötti naplót. „Lisszabonból du. 3-kor indulva másnap reggel Madridban voltunk. Velem jött Jankovich István mint titkár és Koós Ádám, ki futárúton volt. Madridban a szép Ritz hotelben szálltam meg, mely a pesti Ritz Dunapalotához rendkívül hasonlít. Azonnal a szembeni Pradóba siettem a Velasquez és Goyákhoz. Micsoda remekek! A Velasquez, Goya, Ribers, Grecók legszebb művei egymás mellett másod- vagy harmadrendű művekkel nem keverve.78 Andorkánál lunch, majd másnap repülőn via Barcelona, Marseille, Lyon, Stuttgartba. A repülés ezúttal sem volt kellemetlen, reg(gel) 8-kor indulva 9-kor Barcelonában voltunk, kopár hegyes táj vonult el alattunk, néha egy-egy völgyben levegőlyukba esett a gép, de egészében véve nem túl sok ilyen kisebb zuhanásféle volt. Barcelonában a repülőtéren afrikai melegben sétáltunk, majd a kék tenger felett tovább teljesen sima repüléssel. Marseille-től Lyonig, majd Stuttgartig már kellemetlenebb volt az út, felhős az ég és sok léglyuk. Stuttgartban hajsza a vasútra, éjjel Bécs-77 Ez alkalommal is a szöveget a mai helyesírás szerint közöljük. 78 Az emlékiratban Barcza madridi időzéséről így ír: „Szerettem volna néhány napot Madridban is tölteni, de azután kétnapi ottlét után mégiscsak siettem haza. Spanyolország és Madrid akkor még a polgárháború nyomait viselte magán. Mindenhol látszott az általános nyomor, lerongyolódás, áru- és élelmiszerhiány." Barcza 1994. II, 507. - Nem nehéz vélhetőleg meglátni, hogy a kétfajta elbeszélés együtt adja meg ennek a madridi két napnak a plasztikus rajzát.
