Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Britz Pál: A bukás után. Barcza György hazai életének kezdete - és annak előtörténete VI/1325
BARCZA GYÖRGY HAZAI ÉLETÉNEK KEZDETE 1347 A memoár igencsak egyoldalú beállításával szemben ebben a beszélgetésben elsősorban nem Bárdossynak, hanem éppen Barczának nem volt öröme. Az előbbit ért bírálatokról a memoár bőven tudósít, ám arról, hogy a kormányfő-külügyminiszter ez alkalommal mondja el élőszóval, szemtől szembe az ő szakmai tudását, emberi tisztességét megkérdőjelező szavait - nos, arról egy hangot sem ejt.7 3 Az emlékirat javát publikáló — tanulmányunkban is számos alkalommal idézett — 1994-ben megjelentett könyv egyik értéke, hogy abban olvasni lehet a neves historikusnak, John Lukacsnak Barcza György írott hagyatékáról szóló tájékoztatóját. Lukacs ennek keretében — amint írja: „ízelítőül — néhány „kiragadott szemelvény"-t közül. Ezek egyike éppen témánkba vág. „1941. május 23. 'Bárdossyt harmadnap kerestem fel. Udvariasan fogadott, majd szemrehányásokat kezdett tenni, azt mondva, hogy túlságosan angol befolyás alá jutottam, nem látok tisztán, és hogy legutóbbi sürgönyeim egyike, melyet még Teleki olvasott, részben oka volt annak, hogy Teleki öngyilkosságot követett el. Erre kikeltem persze, azt felelve, hogy nem kellettem én ahhoz, hogy Teleki lássa, hova jutunk a korlátlan németbarátság útján. /... / Utálattal mentem el.'"7 4 Ennek alapján az olvasó nem alap nélkül tételezhetné fel, hogy a találkozóra május 23-án, tehát csak a követ hazaérkezése után mintegy három héttel került sor. Mérlegelve a miniszterelnök-külügyminiszter leterheltségét, valamint Barcza munkanélkülivé válását ez teljesen reálisnak (lenne) mondható. Ám mégsem így történt. Ennek megmagyarázását John Lukacs idézett tájékoztatója azon részének idézésével kell kezdenünk, amely a napló keletkezéséről szól. „A naplók szövege harminchárom esztendőn át hézagtalan, kivéve az 1941. január-májusi bejegyzéseket: Barcza ezt a részt kollégájánál, Wodianer Andor akkori lisszaboni követnél hagyta, nem kívánta magánál tartani az akkor németek ellenőrizte területen hazautaztában. Ezenkívül hiányzik az 1941. június 21-1 és 22-i bejegyzés is.'"7 5 A Stanfordban (USA) lévő Hoover intézet archívumában a napló 1941. évi kötetében a 181. oldalon név nélkül az alábbi szöveg olvasható: „B. Gy. ezt írja: 'Az 1-től a 182. oldalig terjedő rész az 1941. január 1-től írt feljegyzéseimet foglalja magában. (London-Lisszabon) E rész külön Lisszabonban maradt.'"7 6 73 Van, amikor a hallgatás beszédesebb a szónál. Az a tény, hogy éppen ezen a helyen nem ejt szót az őt ért vádról, mutatja: képtelen volt feldolgozni sérelmét. Ugyanerre vall az a tény is, hogy Teleki halálának elbeszélése keretében sem ír a vádról. Az jóval korábban bukkan fel a memoárban; ugyanakkor sok helyütt említetlenül viaskodik azzal. 74 Uo. 241-242. 75 Uo. 240. 76 Hoover Institution Archives, Stanford, California. György Barcza Nagyalásonyi Papers, Box 6, 1941-1944. 1941/181. - Hálával tartozom Balogh Szabinának, aki a Hoover intézet archívumában Balogh Margit támogatásával végzett kutatásai mellett módot talált a számomra fontos anyagok fénymásolására. A szöveget itt is mai helyesírás szerint közöljük.
